Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési záró tanúsítvánnyal."Az opcióval kapcsolatos kérdések vonatkozásában szigorúan a Kbt. 16. § (1) bekezdés alábbi értelmezését kell alapul venni, és leválasztani a valós költéstől, igénybevételtől, esetleges későbbi forrás biztosításáról."16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...Unió Bíróságának funkcionális megközelítésen alapuló ítéletei az irányelveknek a tagállami jogalkalmazók számára is követendő értelmezését adják, így a kérdés megválaszolása előtt tisztázni szükséges, hogy miben is áll pontosan ez a szemléletmód....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítványokra, melyekhez képest a kormányrendelet hatályának meghatározása kismértékben tágabb, de vélhetően a legnagyobb értelmezési probléma a Kbt. közjogi szervezeti körébe nem tartozó – 5. § (1) bekezdés e) pont -, nem közérdekű, ipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […]  Az új kizáró ok, amelynek elsősorban a második részeújdonság, 2011. augusztus 1-jétől hatályos, az alábbiak szerint szól.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a személy,szervezet, aki (amely) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény – 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásos eljárás első részében akár nulla is lehet, hiszenteljesítés nem történik a szerződés során. Az értelmezés ennek megfelelőensokféleképpen alakulhat, hiszen ha ez utóbbi esetben is biztosítani kellene afedezetet, úgy ezt azt jelentené...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...hányadát a tulajdonossalkötött szerződés alapján nyújtott szolgáltatás jelentse. A két, konjunktívfeltétel közül az utóbb említett értelmezése viszonylag egyszerű. Az EurópaiBíróság azt kívánta egyértelművé tenni, hogy nem minősíthető in-housetényállásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.