5 talált cikk az építési beruházás , gyakorlat , ajánlatkérő , értékelés , EKR , értelmezés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani – függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?