Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A hivatkozott rendelkezés szerint, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Közbeszerzési értékhatárok 2015. november 1-jétől

Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérők értékhatárától különböző 1 000 000 eurós értékhatár, továbbá a koncessziós beszerzési tárgyak értékhatárainak értelmezése. A korábbiakban ugyanis a koncessziós beszerzési tárgyak a közszolgáltatók vonatkozásában egyáltalán nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...és azok megválaszolásától eltekintsen;– a jogalkalmazók körében nem volt egyértelmű a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontjának értelmezése és alkalmazása. A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani. A kérelmezett által az egybeszámítás vonatkozásában hivatkozott "ugyanazon építési beruházás" kitétel értelmezésére az építési beruházás konkrét műszaki tartalmának ismeretében kerülhet sor – monda ki a Döntőbizottság....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Egybeszámítás eltérő rezsimbe tartozó beszerzéseknél

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?
Részlet a válaszából: […] ...annak megállapítása, hogy a Kbt. egyiklegfélreérthetőbb szabályát hogyan értelmezi. Erre vonatkozóan a Döntőbizottságigen szigorú értelmezésére hívjuk fel a figyelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 125. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a)pontja alapján eredménytelen volt (azaz nem nyújtottak be ajánlatot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.