EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik”.A fenti szabályozások együttes értelmezésével arra a következtetésre juthatunk, hogy amennyiben az építési beruházás, a tervezés és a tervezői művezetés az Étv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...típusként nehezen értelmezhető. Bár a gyakorlatban felmerült eljárási kérdések, különösen a versenyújranyitások szabályait érintő értelmezési nehézségek miatt az eljárási típusokhoz hasonló részletszabályozás megkönnyítené a jogalkalmazók helyzetét.Továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá.Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy jelenleg vannak jogértelmezési nehézségek, így néhány kérdés még tisztázásra vár. Ilyen például a képviseleti jog gyakorlása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési záró tanúsítvánnyal."Az opcióval kapcsolatos kérdések vonatkozásában szigorúan a Kbt. 16. § (1) bekezdés alábbi értelmezését kell alapul venni, és leválasztani a valós költéstől, igénybevételtől, esetleges későbbi forrás biztosításáról."16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...Unió Bíróságának funkcionális megközelítésen alapuló ítéletei az irányelveknek a tagállami jogalkalmazók számára is követendő értelmezését adják, így a kérdés megválaszolása előtt tisztázni szükséges, hogy miben is áll pontosan ez a szemléletmód....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítványokra, melyekhez képest a kormányrendelet hatályának meghatározása kismértékben tágabb, de vélhetően a legnagyobb értelmezési probléma a Kbt. közjogi szervezeti körébe nem tartozó – 5. § (1) bekezdés e) pont –, nem közérdekű, ipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Kapacitást nyújtó szervezet/személy és alvállalkozó regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?
Részlet a válaszából: […] ...regisztrációja nélkül is, mely véleményünk szerint továbbra is a 10. § (1) bekezdésébe fog ütközni. Álláspontunk szerint a jogértelmezési kérdés valójában az, hogy az EKR-ben a gazdasági szereplő rögzítése során elektronikus űrlapot tölt-e ki az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Szerződésmódosítás kormányrendelet változása miatt

Kérdés: A 322/2015. Korm. rendelet 32/A. §-a módosult, illetve új 32/B. § lépett hatályba. Szükséges-e a meglévő szerződéseket módosítani, illetve mi az újdonság a régi szabályokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...a (2) bekezdését és a 32/B. §-át a 2018. január 1-jét követően teljesített kifizetésekre kell alkalmazni.E hatálybaléptetés értelmezésünk szerint jogszabályi változásból adódó szerződésmódosítást is eredményez, azaz a kifizetési szabályok változását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 22. §-ának (4) bekezdése a részteljesítés esetében kiállításra kerülő referenciaigazolás tartalmát és értelmezését tisztázza az alábbiak szerint:Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Közszolgáltatók referencialevél iránti igényének alapja

Kérdés: Milyen formában kérhet tőlem a közszolgáltató referencialevelet, ha a 321/2015. kormányrendelet ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...módra is vonatkozik, melyet lehet úgy is érteni, hogy az előbbi referenciaigazolási követelményt felülírja az ajánlatkérő. Ebben az értelmezésben valóban van lehetősége az ajánlatkérőnek szigorúbb alkalmassági igazolási formát előírni áru és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
1
2
3