Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...így azt értelmezte, hogy mely ajánlatkérői meghatározások, elő­írások minősülhetnek feltételnek."A »feltétel« szó nyelvtani értelmezése szerint valaminek a létezéséhez, megvalósulásához szükséges körülményt, a teljesítendő követelményekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában még nem volt hatályban az az alábbiakban ismertetett összeférhetetlenségi szabály, mely jelenlegi összeférhetetlenség-értelmezésünket megalapozza.A Kbt. 25. §-ának (2) bekezdése alapján összeférhetetlen, és nem vehet részt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...ügy szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos súlyú gondatlanság vonatkozásában felelősnek kell lennie az ajánlattevőnek. A fenti értelmezés tehát nem azt a helyzetet célozza, amikor az ajánlattevő egyszerűen másként érti az adott jogkérdést, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítványokra, melyekhez képest a kormányrendelet hatályának meghatározása kismértékben tágabb, de vélhetően a legnagyobb értelmezési probléma a Kbt. közjogi szervezeti körébe nem tartozó – 5. § (1) bekezdés e) pont -, nem közérdekű, ipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] ...a Szerződéseknek, a közbeszerzési irányelveknek, valamint az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának a Bizottság általi értelmezését tükrözi. Megjegyzendő, hogy az uniós jog kötelező erejű értelmezése végső soron minden esetben a Bíróság feladata....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők összehangolt magatartását és tiltott piaci együttműködését. Az észszerű indokok hiánya és több jel együttes értelmezése vezette a jogorvoslati fórumot hasonló következtetés levonására. Így a kérdésre adott válaszban arra hívjuk fel a figyelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés odaítélését követően, és meghatározzák a lehetőség részletszabályait.A fenti eset a jelenleg hatályos irányelvek értelmezésében véleményünk szerint továbbra is releváns. Ugyanis hiába nem szükséges új közbeszerzési eljárást indítani a Kbt. 141...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Öntisztázás a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban hogyan működik az öntisztázás új Kbt.-ben megjelent intézménye? (Elsődlegesen a törvényszöveg értelmezését kérjük.)
Részlet a válaszából: […] Az öntisztázás jogintézményét a Kbt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint.A 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
2