A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítványokra, melyekhez képest a kormányrendelet hatályának meghatározása kismértékben tágabb, de vélhetően a legnagyobb értelmezési probléma a Kbt. közjogi szervezeti körébe nem tartozó – 5. § (1) bekezdés e) pont –, nem közérdekű, ipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök és szolgáltatások beszerzésére – Kbt. 120. § o)-p) pontok.A szerződés tartalmára vonatkozóan a szociális feltételek értelmezése bővült. A hatályos rendelkezések tartalma a következő:– az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséből származik.A közszolgáltatást sem az európai direktívák, sem a közbeszerzési törvény nem szabályozza. Annak értelmezéséhez, hogy mi minősül közszolgáltatásnak és mely esetben, milyen ár megállapítása mellett lehet szó ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kkv-k a Kbt.-ben

Kérdés: Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. utal a kis- és középvállalkozásokra, melynek pontosmeghatározását a kis- és középvállalkozásról szóló törvény (Kkvt.) 2-3. §-aitartalmazzák. A törvény értelmében kkv-nak minősül az a vállalkozás,amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás kötelezettségére vonatkozó szabályok kétajánlatkérői kört jelölnek ki, egyrészt a 22. § (1) bekezdés szerintiajánlatkérőket a 22. § (4) bekezdés szerinti kivétellel, továbbá azokat atámogatott szervezeteket, amelyek építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...hányadát a tulajdonossalkötött szerződés alapján nyújtott szolgáltatás jelentse. A két, konjunktívfeltétel közül az utóbb említett értelmezése viszonylag egyszerű. Az EurópaiBíróság azt kívánta egyértelművé tenni, hogy nem minősíthető in-housetényállásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Kormányzati és közüzemi beszerzők

Kérdés: Mely szervezetek (személyek) tartoznak a Kbt. szerint a kormányzati beszerzők (központosított közbeszerzés) és közüzemi beszerzők körébe?
Részlet a válaszából: […] ...amely egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat különleges vagy kizárólagos jog alapján nyújt.A kizárólagos jog értelmezésével a Közbeszerzési Levelek 8. számában, a 206. kérdés megválaszolásánál, valamint a Közbeszerzési Levelek 9. számában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.