Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...milyen módon járjon el a támogatott szervezet. A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során a 19. § (3) bekezdésének értelmezése alapján az áruk felhasználási célja összefügg, együttesen tervezték, a gyártósor modernizálása során együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 22. §-ának (4) bekezdése a részteljesítés esetében kiállításra kerülő referenciaigazolás tartalmát és értelmezését tisztázza az alábbiak szerint:Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem, vagy nem megfelelő rezsimben szerezzen be.A részekre bontást könnyítő értelmezési keret a 2013. július 1-jén hatályba lépett törvény indokolásában található. A viszonylag részletes, ugyanakkor nagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Árbevétel évének figyelembevétele részvételi jog fenntartásánál

Kérdés: A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint az 1 milliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára az ajánlatkérő fenntarthatja az eljárásban való részvétel jogát. Kérdésem: melyik évet kell figyelembe venni az árbevétel tekintetében? Az ajánlatkérő fenntarthatja a jogát arra, hogy bármelyik évet vizsgálja? (Például 2006-2007. években kevéssel meghaladta az árbevétel az 1 milliárd forintot, a 2008. évi lényegesen alatta volt, így előre nem tudom megítélni, hogy tehetek-e ajánlatot, megvásárolhatom-e a dokumentációt stb.)
Részlet a válaszából: […] ...§ (1)-(4) bekezdései].A módosítást kezdeményező T5656/204 számú módosító javaslatindokolásában nem tér ki az éves árbevétel értelmezésére, ezért ennekmegállapítása ajánlatkérőre van bízva. Amennyiben nem jelzi felhívásában, úgyajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.