Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...a jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén helyezkedik el, ezért az idézett pontot nem lehet a Kbt.-be ütközően alkalmazni, és az értelmezési keretet is a Kbt. jelenti. A közbeszerzési eljárásban érvényesülő logika szerint az ajánlatkérő a törvény keretei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...ügy szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos súlyú gondatlanság vonatkozásában felelősnek kell lennie az ajánlattevőnek. A fenti értelmezés tehát nem azt a helyzetet célozza, amikor az ajánlattevő egyszerűen másként érti az adott jogkérdést, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...vonnia, vagy bevonását jogszerűen mellőzte.Határozatában a Döntőbizottság egyértelműen rögzíti, "hogy nem elfogadható azon jogértelmezés, mely szerint a keretmegállapodásos eljárás második részében kötött esetlegesen több szerződés teljesítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...került, ugyanakkor alvállalkozóként való megjelölése nem vált szükségessé.A jogeset részletesen kitér az irányelvi rendelkezések értelmezésére, ugyanakkor valójában a fő mondanivalója az, hogy a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdését kimeríti, ha az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ok megállapításához.Fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy maga a q) pont szerinti vizsgálat sem egyszerű és automatikus.A kizáró ok értelmezése hasonló a többi kizáró okéhoz. Az alábbiakban az ajánlattevő kizárását elemezzük, mely értelemszerűen vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...és azok megválaszolásától eltekintsen;– a jogalkalmazók körében nem volt egyértelmű a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontjának értelmezése és alkalmazása. A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a hatályos szabályt elemezzük, ebben ki vannakzárva a megközelítés szerint azok az ajánlattevők, akik valamilyen szempontbólkapcsolódnak az ajánlatkérőhöz vagy a bírálóbizottsági tagokhoz, illetve azeljárás felhívásának és dokumentációjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.