Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 3. § 37. pontja és a Kbt. 79. § (6) bekezdés a) pontja együttes értelmezése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány képzettségének és szakmai tapasztalatának értékelési szempontként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen akkor az értékelési szempont igazolására bevont külső szakember nem fog kapacitást biztosító szervezetnek minősülni, ami eleve jogértelmezési problémát vet fel.Az átfedést hasonlóképpen értelmezi, és nem engedi a D. 420/2020. ügyben a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a Kbt. 69. § (5) bekezdésének értelmezésére utal, azaz arra, ha a 69. § (5) bekezdés b) pontjának az az esete történik, ami kismértékben különbözik csak a 69. § (5) bekezdés a) pontjától.A Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése alapján, ha a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...mert a katalógusnak minden esetben eljáráshoz kell kötődnie, ezért magának a módszernek a többes megjelenés tilalmával kapcsolatos jogértelmezéséről nem beszélhetünk, hiszen a többes megjelenés egy adott eljáráshoz kötődik. Valóban szükséges a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...hazai jogorvoslati gyakorlat mellett az Európai Unió Bíróságának gyakorlata ad megfelelő iránymutatást a hiánypótlási szabályok értelmezésében. Tekintettel arra, hogy az irányelvi szabályok igen szűkszavúan fogalmaznak, valójában ezek a döntések azok, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
Részlet a válaszából: […] ...és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára – a) és b) pontok.A fenti értelmezési környezetbe ennek megfelelően sem a jótállás, sem a kötbér nem illeszkedik. Leggyakrabban műszaki paramétereket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk az első kérdésre: az ajánlattevő arra kérdezhetrá, és az ajánlatkérő arról adhat tájékoztatást a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a ténylegesenbeérkező ajánlatok tartalmától függetlenül adja meg az értékelési preferenciáitleképező értékelési pontokat (az értelmezési tartomány értékeihezfüggvénykapcsolattal rendel pontszámokat).E módszer előnyét a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...által kialakított, rugalmas megoldását kínáló változatát. Akárennek szélesebb körű alkalmazása, illetve a hiánypótlás értelmezésénekkijegecesedése is segíthet abban, hogy fokozatosan szélesebb körben váljonlehetővé alkalmazása, megkönnyítve ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bírálóbizottság jegyzőkönyvébe kerüljön bele, hogyezt a bizottság egységesen hogyan értelmezte. Amenynyiben nincs egységesértelmezés, a konszenzus kialakításáig ne történjen meg a pontozás, mertháromféleképpen nem lehet pontozni, még ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.