Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...és azok megválaszolásától eltekintsen;– a jogalkalmazók körében nem volt egyértelmű a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontjának értelmezése és alkalmazása. A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Alkalmasság igazolása az új Kbt. szerint

Kérdés: Valóban nincs már lehetőség, mint esetünkben saját anyacégünktől bekérni – mint erőforrást nyújtó szervezettől – a közjegyző előtti nyilatkozatot a kizáró okokról, aláírási címpéldányokat, banki nyilatkozatot az összes számlavezető bankjuktól, mérlegeredményt és forgalmi adatokat két évről, nyilatkozatot arról, hogy "a szerződés időtartama alatt rendelkezésükre fognak állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások?" Mindezt az alapján tettük, hogy az ajánlatkérő elő­írta: "Igénybe vett erőforrás esetén a Kbt. 65. § (4) bekezdés szerinti igazolás"-t kér.
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. vonatkozásában azonban már nem erőforrást nyújtószervezetről, hanem alkalmasságot igazoló szervezetről beszélünk, amelynekértelmezése közelebb hozza az alkalmasságot igazoló szervezetet azalvállalkozóhoz az alábbiak szerint.A 2011. évi CVIII. törvény 55...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét esetben a kevésbé kockázatmentesmegoldást és alvállalkozóként történő értelmezést. Ennek oka, hogy a két definícióátfedésben van. Tekintettel az alvállalkozó definíciójára, mely szerintalvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alvállalkozói teljesítés aránya alkalmasság igazolásánál

Kérdés: A legújabb tendenciák szerint a 10 százalék alatti alvállalkozók igazolhatják az alkalmassági követelményeknek való megfelelőséget, míg ezt a korábbi gyakorlat egyértelműen kizárta, és csak a 10 százalék feletti alvállalkozók esetében engedte. Ez nyilván összefügg a Kbt. új alvállalkozó-fogalmával. Valóban ez az indok? Mi erről a kérdésről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésére, akkor az ajánlattevőnek kell eldöntenie, hogyvállalja-e a jogbizonytalan helyzetet az alvállalkozói definíció értelmezésévelkapcsolatban, és erőforrást nyújtó szervezetként értelmezi az alkalmasságikritériumnak megfelelő bevonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Beszerzési tárgyhoz hasonló tárgyú referencia mint hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)
Részlet a válaszából: […] ...értelmezés változó az ajánlatkérőknél. A javasoltreferenciákat amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, legfeljebb nem fogadja el, deez semmilyen mértékben nem minősül hamis adatszolgáltatásnak, hiszen azajánlattevő jóhiszeműen a hasonló tárgyú referenciáit nyújtotta be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.