Műemléki épületre vonatkozó referencia értelmezése

Kérdés: Hogyan értékelhetem azt a referenciát, melyet egy kínai ajánlattevő hoz műemléki épületen végzett munka vonatkozásában? Elképzelhető, hogy a hazai szabályok alapján mást tekintünk műemléki épületnek. Ebben az esetben a műszaki egyenértékűség szabályát hogyan tudom alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a műszaki egyenértékűség szabálya vonatkozásában kifejezetten kitér az építmény jellegét tekintve hasonló műszaki tartalmú létesítményre. Valójában ebben az esetben az építmény jellegének meghatározását automatizmusként veszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jén hatályba lépő szabály értelmében uniós forrás felhasználása esetében nem alkalmazható a közbeszerzési törvény 115. §-a, függetlenül attól, hogy a korábbi megfogalmazás alapján a határon átnyúló jelleget nem azonosították az ajánlatkérők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése többször módosult 2015 óta, mely változások mindegyike annak egyértelművé tételét szolgálta, hogy milyen módon kell értelmezni a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálatát közszolgáltatói in-house szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Referenciaérték előírhatóságának tilalma

Kérdés: Miért nem írhatja elő a referencia értékét az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A fenti korlátozás nem irányelvi előírás, a hazai jogértelmezés eredménye, hogy a referencia értéke csak kivételes esetben írható elő, és tehető szükségessé a referencialevélben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 22. §-ának (4) bekezdése a részteljesítés esetében kiállításra kerülő referenciaigazolás tartalmát és értelmezését tisztázza az alábbiak szerint:Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi 50 százalékos szabály mellett egy értelmező rendelkezés is bekerült a szabályozás rendszerébe, mely a százalékos arány értelmezéséhez nyújt segítséget.A Kbt. 138. § (1) bekezdésének 2017. január 1. napjától hatályos szövege szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet a válaszából: […] ...le teljes mértékben a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó által végzett tevékenységet. Ennek megfelelően a szűkítő értelmezés álláspontunk szerint nem indokolt. Tehát véleményünk szerint a kivételi kör nemcsak az ellenjegyzést fedi le, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan valóban irányadó, azonban valójában egy szolgáltatásnak tekinthető. Felmerül a gyanú, hogy a teljesítésbe való bevonás alábbi értelmezése valójában eredetileg nem célozta, hogy az egész teljesítésért a kapacitást nyújtó szervezet legyen felelős úgy, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki leírásban meghatározott követelményeknek. Tehát az ajánlatkérő indokolatlanul nem szűkítheti le az egyenértékűség értelmezését például egy-egy paraméternek való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
1
2
3