2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...és azok megválaszolásától eltekintsen;– a jogalkalmazók körében nem volt egyértelmű a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontjának értelmezése és alkalmazása. A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...tervpályázati eljárást lebonyolítani, továbbáépítési koncesszióval kapcsolatos beszerzésre is sor kerülhet. Ennek aszabálynak az értelmezése egyelőre még várat magára, de szigorúan véve nemzetieljárásrendben is lehet közösségi eljárásokat lebonyolítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség, kivéve a versenypárbeszéd és atárgyalás esetét (melyekbe nemcsak a tárgyalásos eljárás, hanem az eljárássorán történő tárgyalás is beletartozik), az ajánlattételi határidő beálltávaláll be. Ezért van lehetősége az ajánlattevőnek visszakérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyszerűközbeszerzési eljárás kapcsán a 249. § is megfelelően alkalmazandó.(Megjegyezzük, hogy a kérdésben is felvetett eltérő értelmezések abból adódtak,hogy maga a gyakorlat sem volt egységes.)A közzétételi kötelezettséget egyértelműen megalapozza aKbt. V...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – kérdésben is utalt – 300. §-ának (1) bekezdése szerint,ha a 299. § (1) bekezdésének b) (ajánlati felhívás) pontja vagy (2)bekezdésének a) pontja (hirdetmény) szerinti esetben nem nyújtott be legalábbhárom ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.