Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési gyakorlatban létezik egy másik álláspont is, amely szerint az elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezések együttes értelmezésével az a következtetés is levonható, hogy az alvállalkozó és a kapacitást biztosító szervezet esetében is kérni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

"Közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom értelmezése

Kérdés: A közbeszerzési tervben a "közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom mit takar? Úgy látom, hogy többen a közbeszerzés tárgyának mennyiségi adatait írják ide, vagy azt, hogy hány eljárásrészből áll az adott közbeszerzés. Úgy gondolom, hogy ha a jogszabályalkotó a közbeszerzés tárgyának mennyiségét szerette volna látni a tervben, akkor azt írta volna a 424/2017. kormányrendelet vonatkozó pontjába. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. § (5) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg a közbeszerzési terv minimális adattartalmát.Az ajánlatkérő a Kbt. 42. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem szükségszerűtlen a Kbt. 45. § (2) bekezdésének előírása, az következik a fenti irányelvi szabályból. Erre a jogértelmezésre erősít rá a korábbi irányelvi környezetben született T-339/10, T-532/10 egyesített ügy, ahol szintén utal a Törvényszék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...mert a katalógusnak minden esetben eljáráshoz kell kötődnie, ezért magának a módszernek a többes megjelenés tilalmával kapcsolatos jogértelmezéséről nem beszélhetünk, hiszen a többes megjelenés egy adott eljáráshoz kötődik. Valóban szükséges a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Változások a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásokban

Kérdés: Egy konferencián elhangzott, hogy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásnál is lesz könnyítés. Ez milyen formában várható?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalkotói szándékot, és az "alkalmas" kifejezés helyett a teljesítésre vonatkozó képesség vizsgálatát írja elő, amellyel így értelmezésében elkülönül az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolásával összefüggő rendelkezésektől.A Kbt. 115...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...kommunikációs formától. Ebben az esetben a dokumentum nem vehető figyelembe, és nem képezi az eljárás iratanyagát sem. Erősíti ezt az értelmezést, hogy még a fizikailag benyújtott mintatermékről is fotót szükséges készíteni és az iratanyag részévé tenni. Azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése, mely a közbeszerzési dokumentumokból célzottan kiemeli a kiegészítő tájékoztatást a hirdetmény tartalma miatt. Az értelmezés azonban egyértelműen arra utal, hogy a közbeszerzési dokumentumok részének tekinti a kiegészítő tájékoztatást is. Az 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik a Kbt. 71. § (9) bekezdésében szabályozott körbe, ennélfogva a hiány pótolható."A döntés során rendkívül fontos jogértelmezési kérdést tisztázott a Közbeszerzési Döntőbizottság, melynek eredményeként az alá nem írt dokumentumok EKR-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők összehangolt magatartását és tiltott piaci együttműködését. Az észszerű indokok hiánya és több jel együttes értelmezése vezette a jogorvoslati fórumot hasonló következtetés levonására. Így a kérdésre adott válaszban arra hívjuk fel a figyelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kapacitást nyújtó szervezet/személy és alvállalkozó regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?
Részlet a válaszából: […] ...regisztrációja nélkül is, mely véleményünk szerint továbbra is a 10. § (1) bekezdésébe fog ütközni. Álláspontunk szerint a jogértelmezési kérdés valójában az, hogy az EKR-ben a gazdasági szereplő rögzítése során elektronikus űrlapot tölt-e ki az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.
1
2