Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési gyakorlatban létezik egy másik álláspont is, amely szerint az elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezések együttes értelmezésével az a következtetés is levonható, hogy az alvállalkozó és a kapacitást biztosító szervezet esetében is kérni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem szükségszerűtlen a Kbt. 45. § (2) bekezdésének előírása, az következik a fenti irányelvi szabályból. Erre a jogértelmezésre erősít rá a korábbi irányelvi környezetben született T-339/10, T-532/10 egyesített ügy, ahol szintén utal a Törvényszék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...mert a katalógusnak minden esetben eljáráshoz kell kötődnie, ezért magának a módszernek a többes megjelenés tilalmával kapcsolatos jogértelmezéséről nem beszélhetünk, hiszen a többes megjelenés egy adott eljáráshoz kötődik. Valóban szükséges a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése, mely a közbeszerzési dokumentumokból célzottan kiemeli a kiegészítő tájékoztatást a hirdetmény tartalma miatt. Az értelmezés azonban egyértelműen arra utal, hogy a közbeszerzési dokumentumok részének tekinti a kiegészítő tájékoztatást is. Az 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik a Kbt. 71. § (9) bekezdésében szabályozott körbe, ennélfogva a hiány pótolható."A döntés során rendkívül fontos jogértelmezési kérdést tisztázott a Közbeszerzési Döntőbizottság, melynek eredményeként az alá nem írt dokumentumok EKR-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők összehangolt magatartását és tiltott piaci együttműködését. Az észszerű indokok hiánya és több jel együttes értelmezése vezette a jogorvoslati fórumot hasonló következtetés levonására. Így a kérdésre adott válaszban arra hívjuk fel a figyelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. ezt e nélkül is előírja, ugyanakkor az érvénytelenségi okok felhívják a figyelmet a licit eljárási cselekményei sorrendjének és értelmezésének megváltozására, amely miatt kevésbé bátran alkalmazzák azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 22. §-ának (4) bekezdése a részteljesítés esetében kiállításra kerülő referenciaigazolás tartalmát és értelmezését tisztázza az alábbiak szerint:Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül az érdeklődők számától, további három ajánlattevőt keresnie kell az ajánlatkérőnek.A helyes – bár értelmetlen – értelmezés tehát, megítélésünk szerint, jelen esetben csak az lehet, hogy az eljárást megindító felhívást meg kell küldeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...fogadunk el a közbeszerzésben.A hatályos törvény 3. §-ának 41. pontja tartalmazza a védett munkahely (nem műhely) értelmezését, mely szerint védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.
1
2