Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Szerződéskötési feltétel alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként elő volt írva a nyertes ajánlattevő számára ISO 14001 tanúsítvánnyal (vagy azokkal egyenértékű intézkedések leírásával) való rendelkezés. A szerződéskötés előkészítése során az ajánlattevő alvállalkozója azt ígéri előszerződés alapján, hogy biztosítja a nyertes ajánlattevő részére a felhívásban előírt irányítási rendszerek működtetését az ajánlatkérővel kötött vállalkozási szerződés időtartama alatt, és a létező rendszerre tanúsítványt is benyújt. Megköthető-e a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...hányában nincs kizárva, hogy alvállalkozó biztosítsa azt. Amennyiben ezt az ajánlatkérő elfogadja, úgy ez az ajánlatkérő jogértelmezése. Ha azonban az ajánlatkérő, aki eleve előírja az eljárást megindító felhívásban, hogy csak az ajánlattevő felelhet meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...mert a katalógusnak minden esetben eljáráshoz kell kötődnie, ezért magának a módszernek a többes megjelenés tilalmával kapcsolatos jogértelmezéséről nem beszélhetünk, hiszen a többes megjelenés egy adott eljáráshoz kötődik. Valóban szükséges a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.Természetesen ennek következménye van az önkéntes hiánypótlás értelmezése vonatkozásában is, hiszen egy újabb indokoláskérés, mely felvilágosításkérést is magában foglal, akár úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy esetleges elkövetett hibáját sem lehet feltétlenül abból eredeztetni, hogy másként gondolta az ajánlatát. A hiánypótlás hasonló értelmezése, illetőleg az ajánlat értékelése folyamatának ilyen irányú kiterjesztése hiányzik a Kbt.-ből.Amennyiben kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] ...eljárniuk, így arra nem vonatkozik a kérdésben jelzett esetben az 5 munkanapon túl eljuttatásra kerülő felhívás lehetősége, hanem – értelmezésünk szerint – az ajánlatkérőnek ki kell várnia a kormányrendeletben jelzett 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének alkalmazását, amely szükségessé teszi, hogy legalább két ajánlat érkezzen be az eljárás során. A Kbt. kifejezetten nem utal a részajánlattétel esetében részenként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz:Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. ezt e nélkül is előírja, ugyanakkor az érvénytelenségi okok felhívják a figyelmet a licit eljárási cselekményei sorrendjének és értelmezésének megváltozására, amely miatt kevésbé bátran alkalmazzák azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 22. §-ának (4) bekezdése a részteljesítés esetében kiállításra kerülő referenciaigazolás tartalmát és értelmezését tisztázza az alábbiak szerint:Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
1
2
3