Szerződésmódosítás kormányrendelet változása miatt

Kérdés: A 322/2015. Korm. rendelet 32/A. §-a módosult, illetve új 32/B. § lépett hatályba. Szükséges-e a meglévő szerződéseket módosítani, illetve mi az újdonság a régi szabályokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...a (2) bekezdését és a 32/B. §-át a 2018. január 1-jét követően teljesített kifizetésekre kell alkalmazni.E hatálybaléptetés értelmezésünk szerint jogszabályi változásból adódó szerződésmódosítást is eredményez, azaz a kifizetési szabályok változását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi 50 százalékos szabály mellett egy értelmező rendelkezés is bekerült a szabályozás rendszerébe, mely a százalékos arány értelmezéséhez nyújt segítséget.A Kbt. 138. § (1) bekezdésének 2017. január 1. napjától hatályos szövege szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...és azok megválaszolásától eltekintsen;– a jogalkalmazók körében nem volt egyértelmű a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontjának értelmezése és alkalmazása. A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet két esetben tesz említést a pótmunka értelmezését is tartalmazó, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendeletről (Épkiv.).A 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kizárólagos jog alapján működő szolgáltatók

Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kizárólagosság és a közvetlen bevonás véleményünk szerint nem áll fenn, ugyanakkor utaltunk a kizárólagossággal kapcsolatos értelmezési bizonytalanságra is.A kérdésben felvetett további probléma azonban nem releváns, mivel a korábbi, 2010-ben hatályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...elő­írta, az 57.§ – szerinti kizáró okok hatálya alatt; – az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban jelenbekezdés értelmezésében alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzésieljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Egységes számla kibocsátása az alvállalkozó kifizetését követően

Kérdés: Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)
Részlet a válaszából: […] ...határideje ebben az esetben máregyüttesen az ajánlattevőre vonatkozó határidő lesz, nem pedig azalvállalkozóra vonatkozó 15 nap. Ez az értelmezés ebben az esetben megfelelő,hiszen az alvállalkozó a pénzéhez jutott, törvénysértésre nem került sor. Afenti előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Alvállalkozói kifizetések értelmezése

Kérdés: A Kbt. definiálja az alvállalkozó fogalmát, illetve hogy a beszerzés értékének 25 százalékát meghaladó alvállalkozó csak közös vállalkozás formájában adhat ajánlatot. A "közös vállalkozás" tagja is szerződést köt a konzorciumvezető céggel. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a konzorciumvezető céggel szerződést kötő másik konzorciumi tag a Kbt. 305. §-a szempontjából alvállalkozónak minősül, tehát az ő kifizetései is a többi alvállalkozó kifizetései szerint történnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a 25 százalékot meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozó közös ajánlattevővé válik. Erre az esetre nemvonatkozik az alvállalkozói kifizetés, hiszen mint közös ajánlattevő kellmegfelelnie a követelményeknek.Ezt támasztja alá a Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése

Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenmegvalósításához kapcsolódó alvállalkozói tevékenységnek. A hatálybalépéselhalasztása tehát nem segítette ezen értelmezési nehézségek feloldását. (Utalunk arra, hogy a fokozott érdeklődésre figyelemmel akérdéskörrel korábbi számainkban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.