7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Egybeszámítás élelmiszereknél
Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
2. cikk / 7 Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett
Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
3. cikk / 7 Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben
Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
4. cikk / 7 Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége
Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
5. cikk / 7 "Más szervezettel" kapcsolatos hiánypótlási lehetőség értelmezése
Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?
6. cikk / 7 Az ajánlat fogalmának értelmezése
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
7. cikk / 7 Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése
Kérdés: Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia – határozatlan idejű megbízásos szerződéssel – az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
