Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy esetleges elkövetett hibáját sem lehet feltétlenül abból eredeztetni, hogy másként gondolta az ajánlatát. A hiánypótlás hasonló értelmezése, illetőleg az ajánlat értékelése folyamatának ilyen irányú kiterjesztése hiányzik a Kbt.-ből.Amennyiben kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés odaítélését követően, és meghatározzák a lehetőség részletszabályait.A fenti eset a jelenleg hatályos irányelvek értelmezésében véleményünk szerint továbbra is releváns. Ugyanis hiába nem szükséges új közbeszerzési eljárást indítani a Kbt. 141...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlati és teljesítési biztosíték a Kbt.-ben

Kérdés: Az ajánlati felhívásnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek című pontja a következőt tartalmazza: "Teljesítési biztosíték: összege a nettó szerződéses ár 10 százaléka a Kbt. 53. § (5) bekezdése a) pontja szerinti formában az ajánlattevőként szerződő fél választásának megfelelően." Mit jelent a felhívásban ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik, azazlehetőség van az ajánlati biztosíték teljesítési biztosítékká történőátértelmezésére is, erről azonban az ajánlatkérőnek a szerződésben rendelkezniekell. [A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] ...összegszerűség kérdésében van-e, egyáltalán lehet-e helyehiánypótlásnak. Tekintettel arra, hogy ez a kérdés – a döntőbizottságijogértelmezési gyakorlat miatt – egyértelműen nem válaszolható meg, az látszikcélszerűnek, ha az ajánlatkérő kifejezetten rögzíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos értelmezési problémák

Kérdés: Mikortól túlzott mértékű az ajánlattételi biztosíték? Figyelembe vehető-e az ajánlati biztosíték összegének megállapításánál az, hogy a kiíró a beszerzést – részben vagy egészen – támogatás igénybevételével kívánja megvalósítani? Kötelező e minden esetben az ajánlati biztosítékra kötelezés vagy annak megkövetelése az ajánlatkérő belátásától függ?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban a Kbt. liberálisirányt követ. Az alkalmazást lehetővé teszi, azaz nem kötelező, míg arendelkezésre bocsátás módjában pedig meglehetősen nagy szabadságot biztosít azajánlattevőknek. Az ajánlati biztosítékra vonatkozó kérdéskört a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] ...egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződésifeltételeket vagy a szerződéstervezetet.A fenti rendelkezések egybevetése alapján – értelmezésünkben- az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy a szerződés aláírását ún.szerződéskötési díj megfizetéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.