Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 22. §-ának (4) bekezdése a részteljesítés esetében kiállításra kerülő referenciaigazolás tartalmát és értelmezését tisztázza az alábbiak szerint:Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok valóban nem alkalmazzák ezt a kifejezést, de megállapítható, hogy közbeszerzési értelemben az árbevétellel azonos értelmezése van a teljes árbevételnek, ha az ajánlatkérő nem a közbeszerzés tárgya szerint árbevételi adatokat kéri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...számon érhető el. A Nyíregyházi Törvényszék ítélete az alábbiak szerint tartalmaz hozzáadott értéket az 55. § (6) bekezdés értelmezésének vonatkozásában. Az alábbiakban a döntést idézzük, melyhez magyarázatot fűzünk.Két kérelmi elem is foglalkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...és azok megválaszolásától eltekintsen;– a jogalkalmazók körében nem volt egyértelmű a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontjának értelmezése és alkalmazása. A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Egybeszámítási szabály változása

Kérdés: Várható-e az egybeszámítási szabály eltörlése?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámításiszabállyal, a kérdéseket vélhetően a későbbiekben az "egy időben felmerülő" ésa "hasonló áru vagy szolgáltatás" értelmezése fogja felvetni.A jelenlegi szabályozás az alábbiak szerint szól.A becsült érték kiszámítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egybeszámítás I.

Kérdés: Ha a közbeszerzési törvényben meghatározott hármas szabályból csak egynek vagy kettőnek felel meg a cég, például a beszerzés egy ajánlattevővel nem valósítható meg, de a másik két feltételnek eleget tesz, kell-e alkalmazni az egybeszámítást?
Részlet a válaszából: […] ...keletkeztessen. Amennyiben a beszerzés egy szerződésben nemvalósítható meg, úgy figyelemmel kell lenni a b) pont kiterjesztőértelmezésére. A jogorvoslati fórum határozatai ugyanis arra utalnak, hogyamennyiben egyáltalán elviekben létezik egy cég, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egybeszámítandó tevékenységek

Kérdés: Szakfordítói és szinkrontolmácsi tevékenységet egybe vagy külön kell számítani az egybeszámítás szabályai értelmében közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az illetőleg szó a magyar nyelvben"és"-t és "vagy"-ot is jelent, a Döntőbizottság gyakorlatát alapul véve, az aszigorúbb értelmezés irányába kalauzol minket. Ebben a formában az azonos vagy hasonló rendeltetésűbeszerzési tárgyak, vagy azon beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.Főszabályként kijelenthető tehát, hogy az egybeszámításszigorúbb értelmezése, azaz a (2) bekezdés c) pontja esetében ("rendeltetéseazonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.