10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
2. cikk / 10 Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása
Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
3. cikk / 10 Alkalmassági követelmény módosítása
Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
4. cikk / 10 Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
5. cikk / 10 Védett műhely minőség-ellenőrzése
Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
6. cikk / 10 Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
7. cikk / 10 Azonos cél értelmezése egybeszámításnál
Kérdés: Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani – függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?
8. cikk / 10 Új egybeszámítási szabály értelmezése
Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
9. cikk / 10 Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően
Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
10. cikk / 10 Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja
Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
