FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá.Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy jelenleg vannak jogértelmezési nehézségek, így néhány kérdés még tisztázásra vár. Ilyen például a képviseleti jog gyakorlása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, hanem ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre.A módosítás egyébként fedi az irányelvi jogértelmezést is. A postai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti kivétel továbbá az egyetemes postaszolgáltatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...elég körültekintően történjen. Ténykérdés, hogy a törvény 122. §-a (8) bekezdésének szóhasználata nem segíti a jogértelmezést, hiszen olyan ajánlattevőkről szól, akik/amelyek az alkalmasság feltételeit eleve teljesíteni tudják, melyről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...hogy védi magát, kérdez, majd nemteljes körű válasz esetében a törvény 86. §-ának (3) bekezdése alapján újrakérdez. A válasz értelmezésében ma több kapaszkodót találunk a fenti szabályozásban,de a gazdasági ésszerűség értelmezése továbbra sem egyértelmű....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.