Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga a megállapodás irányadó, és a jogszabályokra támaszkodó jogértelmezés számára akkor nyílik tér, ha a szerződés nem, vagy esetleg törvénybe ütköző módon szabályozza a jogutódlás kérdését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Alkalmasság igazolására alvállalkozóként igénybe vett gyártó minősítése

Kérdés: Ajánlattevő Magyarországon elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat, melynek során a külföldi gyárak termékeit igyekszik értékesíteni. A törvénymódosítás fényében egyértelművé vált, hogy a teljesítés során igénybe venni kívánt gyártó nem minősül alvállalkozónak. Értelmezésünk szerint ez akkor is így van, ha a gyártótól származó teljesítés értéke a 25 százalékot meghaladja, vagy akár annál nagyobb értékű, lévén hogy ki van emelve – kivételként – az alvállalkozók köréből. A gyártó révén azonban lehetőség van alkalmasság igazolására is, de ebben az esetben a gyártóra is vonatkoznak a (10 százalék feletti) alvállalkozókra érvényes szabályok. Éppen ezért, ha a beszerzés teljes nettó értékének 25 százalékot meghaladó része az alkalmasság igazolására igénybe vett – egyébként alvállalkozói körből kivételnek számító – gyártól származik, akkor a gyárral mint alkalmasság igazolására igénybe vett alvállalkozóval közös ajánlatot kellene tennünk a közbeszerzési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon elgondolkodtató. Valóban, amennyiben agyártó egyben alkalmasságot is segít igazolni, akkor a korábbi, azalvállalkozói definícióból adódó kivétel az ajánlattevő döntéséből kifolyólagnem érvényesül.A Kbt. rendelkezése alapján alvállalkozó az a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Többes alvállalkozás értelmezése Kbt.-módosítás után

Kérdés: A 2009. július 22-én módosított Kbt. azt mondja, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként sem vehet részt, továbbá más ajánlattevő számára erőforrást sem biztosíthat. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – az adott személy, szervezet nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként. Jelenleg egy olyan eljárásban vagyunk ajánlattevők, amely részajánlat benyújtására ad lehetőséget. Az egyik, 10 százalék feletti alvállalkozó azt mondta, hogy ugyanezen eljárás során egy másik ajánlatban már szerepel, mint 10 százalék feletti alvállalkozó, és a fentiekre hivatkozva nem ad nekünk ajánlatot. Mivel tudom ezt alátámasztani az alvállalkozó felé, annak érdekében, hogy ő is biztonsággal adjon nekem ajánlatot, illetőleg hogy az ajánlatunk és a versenytársunk ajánlata ezért ne legyen érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a másik ajánlatban már szerepel az adottajánlattevő, és ez azt jelenti, hogy más részajánlatban már szerepel, akkor aztkülön kell értelmezni, külön ajánlatként. Azaz van két részajánlat, A rész és Brész. 10 százalékot meghaladó alvállalkozóként az érintett X...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Szerződésteljesítés különleges feltételei

Kérdés: Milyen különleges feltételek vonatkozhatnak a szerződés teljesítésére az új szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...átgondolatlan új szabály alkalmazása -előreláthatóan – az új alvállalkozó és külső erőforrás definícióval együtt,bizonytalan jogértelmezéshez és nehézkes ajánlattételhez fog vezetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Gyártó minősítése I.

Kérdés: Az új Kbt. az alvállalkozóra vonatkozóan új meghatározást adott: "4. § E törvény alkalmazásában... 2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;" Ez alapján minek minősül a gyártó, disztribútor?
Részlet a válaszából: […] ...módon erre vonatkozóan a jogalkotó nem adtámpontot. Egyelőre tág értelemben használják a törvény értelmezése során,tehát a gyártó is alvállalkozónak minősül az esetek többségében. A kérdésrejelenleg nem adható egyértelmű válasz, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Gyártó minősítése II.

Kérdés: Ha a gyártó, disztribútor alvállalkozónak minősül, akkor a sima árubeszerzésre kiírt eljárások esetében egy átlag szállító nem lehet fővállalkozó, mivel: "304. § ... (2) Az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék." Viszont egy átlag árubeszerzésnél a szállító teljesítése nem érheti el az 50 százalékot. Hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a szerződés teljesítésébenaz ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt vevő szereplőként kellértelmezni, mely értelmezés része lehet a gyártó és disztribútoralvállalkozóként történő bevonása. Ez egyben az átlag szállító számárahátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Hirdetmény értelmezése, gazdasági társaság létrehozásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő a hirdetmény II.1.3 pontjában az alábbi szöveget közölte: "Ajánlatkérő – a Kbt. 42. §-ban foglaltakra tekintettel – a közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg. A nyertesként szerződő félnek (közös ajánlattevőknek) a létrehozandó gazdasági társaságot legkésőbb a feladatellátási kötelezettség kezdési időpontjára – kivétel, ha a feladatellátásra vonatkozó egyéb előírások ettől eltérően nem rendelkeznek – kell létrehozni, és a cégbíróságnál bejegyeztetni. Ebben az időpontban a nyertesnek működő vállalkozásnak kell lennie, ajánlatkérő az előtársaságként működést a jelzett időpontban már nem engedi meg. Kérdésünk, hogy mi a teendő, szükséges-e ebben az esetben gazdasági társaságot létrehozni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság létrehozásával kapcsolatban valóbanellentmondás van a felhívásban, mivel az első mondatban nem teszi kötelezővé,majd a következő mondatokban kötelezőnek nyilvánítja azt az ajánlatkérő, amelyellentmondást a későbbiekben hiába oldja fel esetleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.