In-house szerződés módosítása

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...korlátaira a szerződés módosításának mértékével kapcsolatban. Ha azonban a felek a módosítás körében érintik a kivételi kör értelmezését, például beemelik a szerződésbe az i) és j) pontok esetében az új magántulajdonost, vagy a kontrollt éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...adott munkarészekre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását megelőzően".Ez az a része a döntésnek, mely valóban egyfajta szerződésértelmezési kérdés, és túlmutat az adott jogi kérdés közbeszerzési megítélésén. A döntésben azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettség

Kérdés: A szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozik a kérdésem. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint ha azt a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály az egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat, a szerződés módosítását követően haladéktalanul. A Kbt. nem nevesíti, hogy a szerződés felmondását is közzé kell-e tenni, azonban a fenti hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a felmondás is szerződésmódosítás, tekintettel arra, hogy módosítja a meglévő szerződést (megszünteti azt).
Részlet a válaszából: […] ...életszerű a kérdés, hiszen a szerződés teljesítéséről is szükséges közzétenni tájékoztatót. Értelmezésünk szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a teljesítésre vonatkozó adatok körében szükséges a szerződésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Független akkreditált közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás központosított közbeszerzési körbe vonása

Kérdés: A központosított közbeszerzésről szóló új szabály szerint központosítják a független közbeszerzési tanácsadói szolgáltatást. Ez pontosan kire vonatkozik és főleg milyen tevékenységre? Például ajánlattevőt támogathatok tovább? Szakvéleményt írhatok egy közbeszerzési kötelezettség kapcsán? Vagy gyakorlatilag minden szerződésem megszűnik, amit az ajánlatkérőkkel kötöttem FAKSZ-ként?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások előkészítése és lefolytatása az érintett ajánlatkérő nevében és javára – a)-c) pontok.A fentiek szerinti módosítás értelmezésében segít a www.kozbeszerzes.gov.hu-n elérhető tájékoztatás. Ennek alapján a Kbt. 3. §-ának 14. pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Nyilatkozattétel felszámolási eljárás vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő a kizáró oki nyilatkozatban azt követeli meg, hogy felszámolási eljárás ne induljon cégünk ellen. Egy tanácsadó szerint ez érvénytelenségi ok, más szerint kizáró ok. Egyáltalán van-e lehetőség ezt előírni, amikor a Kbt. 62. §-a nem így fogalmaz? Hamis adatszolgáltatást eredményez-e, ha mégis lenyilatkozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos, a kizáró oki szabálytól eltérő előírás sérti a Kbt. 62. §-át, amely kötelező tartalommal írja elő a kizáró ok értelmezését, attól való eltérést nem engedve. Amennyiben ettől eltérő, kiterjesztettebb formában értelmezi az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...hazai jogorvoslati gyakorlat mellett az Európai Unió Bíróságának gyakorlata ad megfelelő iránymutatást a hiánypótlási szabályok értelmezésében. Tekintettel arra, hogy az irányelvi szabályok igen szűkszavúan fogalmaznak, valójában ezek a döntések azok, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Becsült érték meghatározása gyógyszerbeszerzésnél

Kérdés: Kórházként az egybeszámítási szabály mellett az ATC-kódok szerinti különválasztást alkalmazhatjuk-e a beszerzéseinknél?
Részlet a válaszából: […] ...szakfeladatként közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító egysége számára történő gyógyszerbeszerzése.A hatóanyagszintű értelmezés újdonság, és tekintettel az esetleges terápiák (nem hatóanyagszint) helyettesíthetőségére, vélhetően van eset,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 22. §-ának (4) bekezdése a részteljesítés esetében kiállításra kerülő referenciaigazolás tartalmát és értelmezését tisztázza az alábbiak szerint:Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
Részlet a válaszából: […] ...és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára – a) és b) pontok.A fenti értelmezési környezetbe ennek megfelelően sem a jótállás, sem a kötbér nem illeszkedik. Leggyakrabban műszaki paramétereket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi 50 százalékos szabály mellett egy értelmező rendelkezés is bekerült a szabályozás rendszerébe, mely a százalékos arány értelmezéséhez nyújt segítséget.A Kbt. 138. § (1) bekezdésének 2017. január 1. napjától hatályos szövege szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
1
2
3
5