Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ok megállapításához.Fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy maga a q) pont szerinti vizsgálat sem egyszerű és automatikus.A kizáró ok értelmezése hasonló a többi kizáró okéhoz. Az alábbiakban az ajánlattevő kizárását elemezzük, mely értelemszerűen vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titokra vonatkozó szabályok korlátokat állítanakaz üzleti titok közbeszerzésen belül történő értelmezésére. Ennek megfelelőentehát a szerződés tartalma eleve nem lehet általában üzleti titok tárgya,melynek korlátai az alábbiakban olvashatók:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.