Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.A rendelkezések együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a műszaki-szakmai alkalmasság igazolása körében a szakértelemre vonatkozó előírásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a ténylegesenbeérkező ajánlatok tartalmától függetlenül adja meg az értékelési preferenciáitleképező értékelési pontokat (az értelmezési tartomány értékeihezfüggvénykapcsolattal rendel pontszámokat).E módszer előnyét a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Más szervezet erőforrásaira támaszkodás elfogadhatósága, kizárási kérdések

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...A lényeg, hogy nem elegendő a kötelezettségvállalásról szólónyilatkozat, ezzel az állásfoglalással a Tanács továbblépett az eredetiértelmezésen, és nem egyértelműen ugyan, de utat nyitott az alkalmasságvizsgálata felé külső erőforrás esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.