Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés értékének 75%-át (azaz a 14.370.028 Ft-ot), de a 20.000.000 Ft-ot nem.Fentiek szellemében a Kbt. 65. § (5) bekezdésének értelmezése részenként történik, tehát nem átlagban kell elérni a 75%-ot az alkalmassági követelmények kialakítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] ...eljárniuk, így arra nem vonatkozik a kérdésben jelzett esetben az 5 munkanapon túl eljuttatásra kerülő felhívás lehetősége, hanem – értelmezésünk szerint – az ajánlatkérőnek ki kell várnia a kormányrendeletben jelzett 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezni, hiszen a későbbi jogvitát elkerülendő így felhívja az ajánlatkérő figyelmét a gazdasági szereplő az előírás hibájára, értelmezésének sokszínűségére. Amennyiben a gazdasági szereplő nem kíván kiegészítő tájékoztatás keretében kérdezni, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet a válaszából: […] ...le teljes mértékben a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó által végzett tevékenységet. Ennek megfelelően a szűkítő értelmezés álláspontunk szerint nem indokolt. Tehát véleményünk szerint a kivételi kör nemcsak az ellenjegyzést fedi le, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok valóban nem alkalmazzák ezt a kifejezést, de megállapítható, hogy közbeszerzési értelemben az árbevétellel azonos értelmezése van a teljes árbevételnek, ha az ajánlatkérő nem a közbeszerzés tárgya szerint árbevételi adatokat kéri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiak szerint a "vételi jog" kifejezést használja, míg a hirdetményminták a "vételi jog (opció)" kifejezést alkalmazzák.A Ptk. értelmezésében a vételi jog a következőt jelenti.Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kivételi kör az alvállalkozó meghatározásánál

Kérdés: Kérjük arra vonatkozó felvilágosításukat, hogy az alvállalkozó fogalmánál meghatározott kivételek között szereplő "gyártó", illetve "forgalmazó" jelent-e például szoftverfejlesztőt, illetve szoftver­forgalmazót?
Részlet a válaszából: […] ...érthető ebbe a körbe, míg a kérdés a b) alpont szerinti esetre vonatkozik.E kivétel kapcsán fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a kivétel értelmezése minden esetben a közbeszerzés tárgyával és a teljesítendő szerződéssel összefüggésben történhet meg. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...idézett szabálytehát eredetileg csak a közösségi értékhatár felét elérő értékű beszerzésekrevonatkozott volna, de jelenlegi értelmezése szerint kiterjesztően kellalkalmaznunk azt. Az új szabályok várhatóan további gyakorlati nehézségeketjelentenek majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2