Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...azt elvileg függetlenül kellene kezelni az adott hiánypótlásban foglaltaktól. A teljes hiánypótlás figyelembe nem vétele az ajánlatkérő értelmezésében azt jelenti, hogy benyújtásra sem került, ami tény szerint nem igaz, hiszen benyújtásra került úgy, hogy időközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.A rendelkezések együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a műszaki-szakmai alkalmasság igazolása körében a szakértelemre vonatkozó előírásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés odaítélését követően, és meghatározzák a lehetőség részletszabályait.A fenti eset a jelenleg hatályos irányelvek értelmezésében véleményünk szerint továbbra is releváns. Ugyanis hiába nem szükséges új közbeszerzési eljárást indítani a Kbt. 141...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatás kérése csak lehetőség, nem kötelezettség az ajánlattevő számára.A kérdést érdemes azonban a 310/2011. kormányrendelet értelmezésével is kiegészíteni.Az ajánlatkérő a kormányrendelet 14. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kérte az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, hanem ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre.A módosítás egyébként fedi az irányelvi jogértelmezést is. A postai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti kivétel továbbá az egyetemes postaszolgáltatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.