Nemzeti eljárás eredménytelensége

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...határidőben”, az eljárás eredménytelen.Az e) pont értelmezése kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a rendelkezés nem két érvényes ajánlat, hanem két ajánlat benyújtását fogalmazza meg feltételként. Feltétel továbbá, hogy mindkét ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Beszerzési tárgy meghatározása

Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az elvárás nem versenykorlátozó, mert például aránytalanul hosszú időre kéri az ajánlatkérő, vagy a szervizelés díját a garanciaidőn túl ingyenesen kívánja igénybe venni, úgy nincs akadálya az előírásnak. Amennyiben ez a feltételrendszer része, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Alkalmassági előírás utólagos ellenőrzése

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...kibocsátásának elmaradása miatt jogsértő az ajánlatkérő döntése és eljárása, hanem amiatt, hogy nem győződött meg arról, hogy érvényes ajánlattevőt hirdetett-e ki nyertesként.(Kéziratzárás: 2025. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Ajánlati biztosíték elvesztése

Kérdés: Jól értelmezzük-e a hatályos Kbt. 54. § (4) bekezdését: Amennyiben az ajánlattevő az EEKD-ban tett nyilatkozatát nem vagy nem megfelelően támasztja alá az igazolások benyújtása során, a Kbt. módosítására tekintettel a hatályos rendelkezések szerint nem veszíti el az ajánlati biztosítékot, ha az ajánlata emiatt lesz érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...ami nem eredményezheti az ajánlati biztosíték elvesztését, hiszen nem a szerződés megkötésének meghiúsulásáról van szó, hanem az érvényes ajánlattétel lehetőségének elvesztéséről, ami feltétele annak, hogy egyáltalán nyertesként kihirdethető legyen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattétel

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattevő nem kívánja benyújtani a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mert nyílt eljárásban a szerződés tartalmával nem ért egyet? Hogyan tud eljárni ebben az esetben az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...módja annak, hogy az ajánlattevő jelezze, milyen feltételekkel tudja elfogadni az eljárási dokumentációt annak érdekében, hogy érvényes ajánlatot nyújtson be.(Kéziratzárás: 2024. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést kössön, mégpedig azzal az ajánlattevővel, aki az általa előre meghatározott értékelési szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az ajánlattevőknek pedig az a céljuk, hogy a felhívásban és a dokumentációban meghatározott előírások és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Árlejtés előtt igazolások bekérése

Kérdés: Elvégezhető-e az árlejtés előtt a Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdései szerinti igazolások bekérése valamennyi ajánlattevőtől, annak érdekében, hogy az igazolások hiánypótlását követően, a végső bírálatot (ajánlatok végső érvényessége, érvénytelensége) és végső értékelést követően, kizárólag az érvényes ajánlatot tevő cégekkel kerüljön lefolytatásra az árlejtés?
Részlet a válaszából: […] ...követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő valamennyi, az eljárásban – a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint – érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt egyidejűleg értesíti, és egyben felhívja ajánlattételre. Az ajánlatkérő a Kbt. 72....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Véleményünk szerint az értékelési sorrendben első helyen lévő ajánlattevő ára aránytalanul alacsony. Az ajánlatkérő a bírálat során több hiánypótlást kiküldött, már az alkalmassági igazolást is bekérte, de az aránytalanul alacsony árra még mindig nem kért indokolást ettől a cégtől. Mikor lehetséges előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani arra, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 80. § (1) bekezdése alapján előzetes vitarendezést lehet kezdeményezni, ha a kérelmező álláspontja szerint az írásbeli összegezés vagy az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...be a kizáró okok vonatkozásában, úgy a kapcsolódó nyilatkozatokat újra meg kell tenniük a DBR-ben részes feleknek annak érdekében, hogy érvényes ajánlatot tehessenek újraversenyeztetés során.Minden ajánlatkérő maga dönti el, hogy évente újra­vizsgálja-e például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Új feltétel a DBR ajánlattételi szakaszában

Kérdés: A DBR ajánlattételi szakaszában keretmegállapodás megkötésére vonatkozóan kérte fel az ajánlatkérő a DBR-ben részt vevőket ajánlattételre. Alkalmassági követelményként referencia benyújtását kérte, viszont ajánlattételi felhívásában előírta: a "nyertes ajánlattevő további feladata az X termék/berendezések karbantartási, időszakos felülvizsgálati és javítási szolgáltatás ellátása"..., továbbá a műszaki leírásban kitért arra, hogy az ajánlattevőnek az ajánlattal érintett orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatára feljogosított szervezetnek kell lennie. Az ajánlattevő ezen nyilvántartásban jelenleg nem szerepel, mivel azt a szerződéskötésre kívánta igazolni. Mit tehet az ajánlattevő a hiánypótlás szakaszában? Bevonhat alvállalkozót, aki rendelkezik ezen nyilvántartásban szerepléssel? Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 71. § (6) bekezdését.
Részlet a válaszából: […] ...szerint az érvényes ajánlattétel feltétele a nyilvántartásban szereplés, ami ebben az esetben nem alkalmassági szempont. Mivel nem kapacitást biztosító szervezeti segítség szükséges hozzá, a kérdés valójában az, hogy az alvállalkozó képes-e teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.
1
2
3
20