Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] ...értékelési szempontra tett ajánlattevői vállalás ("3 fő") maga az ajánlat, az ajánlattevő a "3 fő" ajánlatához van kötve. Az ajánlat érvényességének megítélése körébe tartozik az a kérdés, hogy a megajánlott "3 fő" szakember megfelel-e a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] ...megnevezett nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...a szakember lecserélésére. Mindkét lehetőség lényege, hogy az ajánlattal szemben egy-egy érvénytelenségi ok állna fenn, de az ajánlat érvényességének biztosítása érdekében nyílik mód arra, hogy az ajánlat érvénytelenségét okozó szervezetet vagy személyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Hiánypótlás más árfolyam alkalmazásával

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ártábla egyik tételét 400 Ft/EUR árfolyamon átváltva forintban kell megadnia, azonban az ajánlattevő – módosítva az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott ártáblát – 365 Ft/EUR árfolyammal számolva adta meg. Az ajánlatkérő felvilágosításkérést küldött, amelyre az ajánlattevő úgy javította az ártáblát, hogy az értékelés alá eső mindösszesen ajánlati ár módosítása nélkül elvégezte helyesen az átváltást, azaz 400 Ft/EUR árfolyamnak megfelelően tüntette fel az érintett (átváltandó) tételt, és ezzel arányosan a többi tétel összegét csökkentette, de a végösszeg ugyanaz maradt. Érvényes lehet így az ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (8) bekezdése részletezi a hiánypótlás korlátait, melyek az önkéntes hiánypótlásra is vonatkoznak, mely esetünkben releváns az alábbiak szerint:"71. § (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése

Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat érvényessége szempontjából a dokumentumoknak nincs jelentőségük, úgy szükségtelen a hiánypótlás is, hiszen egyértelmű, hogy nincs rá szükség. Gondolunk itt egy adatlap fordításának a bekérésére, melyet nem kért az ajánlatkérő. Az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy a nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő teljeskörűen elbírálja.A bírálat általános értelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő, amely félreérthető, megkérdőjelezi az alapdokumentum tartalmát. Gondolunk arra, hogy az ajánlattevő elírja a tanúsítvány érvényességi idejét a fordításon. Amennyiben olyan elírás történik, amely – összehasonlítva a két dokumentumot –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...jutott, hogy az ajánlatkérő jogsértően állapította meg a közbeszerzési eljárás 1. és 2. része tekintetében a nyertes ajánlatának érvényességét, és hirdette ki nyertes ajánlattevőnek. "Az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 73. § (2) bekezdésére figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a ténynek, hogy az ajánlattevő a dokumentumot csak az 1. részhez töltötte fel, nincs kihatása érdemben a 2. részre benyújtott ajánlat érvényességére, mivel e tény sem jogszabályi előírásba, sem egyéb közbeszerzési dokumentumba nem ütközik. Ennélfogva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
1
2
3