Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a szerződés az írásbeli összegezés – ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés – megküldése napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] ...értékelési szempontra tett ajánlattevői vállalás ("3 fő") maga az ajánlat, az ajánlattevő a "3 fő" ajánlatához van kötve. Az ajánlat érvényességének megítélése körébe tartozik az a kérdés, hogy a megajánlott "3 fő" szakember megfelel-e a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Hiánypótlás más árfolyam alkalmazásával

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ártábla egyik tételét 400 Ft/EUR árfolyamon átváltva forintban kell megadnia, azonban az ajánlattevő – módosítva az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott ártáblát – 365 Ft/EUR árfolyammal számolva adta meg. Az ajánlatkérő felvilágosításkérést küldött, amelyre az ajánlattevő úgy javította az ártáblát, hogy az értékelés alá eső mindösszesen ajánlati ár módosítása nélkül elvégezte helyesen az átváltást, azaz 400 Ft/EUR árfolyamnak megfelelően tüntette fel az érintett (átváltandó) tételt, és ezzel arányosan a többi tétel összegét csökkentette, de a végösszeg ugyanaz maradt. Érvényes lehet így az ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (8) bekezdése részletezi a hiánypótlás korlátait, melyek az önkéntes hiánypótlásra is vonatkoznak, mely esetünkben releváns az alábbiak szerint:"71. § (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] ...Kiegészítő tájékoztatás kérése, ajánlat (nyilatkozat) kizárólag a KKP-on keresztül nyújtható be.A DBR előzőekben meghatározott érvényességi, fennállási ideje alatt bármikor, bármely olyan gazdasági szereplő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő, amely félreérthető, megkérdőjelezi az alapdokumentum tartalmát. Gondolunk arra, hogy az ajánlattevő elírja a tanúsítvány érvényességi idejét a fordításon. Amennyiben olyan elírás történik, amely – összehasonlítva a két dokumentumot –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a ténynek, hogy az ajánlattevő a dokumentumot csak az 1. részhez töltötte fel, nincs kihatása érdemben a 2. részre benyújtott ajánlat érvényességére, mivel e tény sem jogszabályi előírásba, sem egyéb közbeszerzési dokumentumba nem ütközik. Ennélfogva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mindegyik szakértelem csak a saját tudása, hozzáértése vonatkozásában tudja a véleményét kifejteni. Tehát nem mindenki az ajánlat érvényességének közbeszerzési vonatkozású kérdéseivel kapcsolatban nyilvánul meg, hanem meghallgatva, elolvasva a közbeszerzési jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A főszabály az, hogy nem csak azért érvénytelen az eljárás, mert az ajánlat az igazolások benyújtása vonatkozásában hiányos, nem megfelelő.A Kbt. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– az ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...nagyon széles körben megengedett minden eljárásban, hiszen a jogintézmény alapvető célja és rendeltetése az, hogy a benyújtott ajánlatok érvényességi hibáit kiküszöböljék akár új dokumentum benyújtásával, akár a már benyújtott irat hiányosságának vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Alkalmassági feltétel előírása a szerződéskötés időpontjára

Kérdés: Előírható-e a dokumentációban egy alkalmassági feltétel úgy, hogy annak az ajánlat benyújtásának időpontjában még nem kell megfelelni, de az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéskötés időpontjában az előírt alkalmassági feltételnek megfelel majd?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő értékelni tudja, rendelkezésre kell állnia az értékelési szakaszban az azt igazoló dokumentumoknak.Az ajánlatok érvényességének megítéléséhez szükség van arra, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező igazolja alkalmasságát.A Kbt. 74...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
2