Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...alatt áll.Ebben az esetben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kizárás helyett, amely egyúttal az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását jelentené, az ajánlattevő új gazdasági szereplőt vonjon be, azaz új kapacitást biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező az ajánlatkérő felhívására vagy általa kibocsátott hiánypótlásra sem igazolja, hogy alkalmas.Az e) pont szerinti érvénytelenné nyilvánítást is meg kell, hogy előzze az ajánlatkérő részéről a hiánypótlási felhívás kibocsátása, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról. valamint ezek részletes indokáról, az erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés kimondja, hogy a biztosítékot vissza kellfizetni– az ajánlattevők részére az ajánlati felhívásvisszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljáráseredményének kihirdetését követő tíz napon belül;– a nyertes ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Érvénytelenné nyilvánítás hiánypótlási eljárás nélkül

Kérdés: Az ajánlatkérő megengedte a hiánypótlást az eljárásában. Az ajánlatok értékelése során észlelte, hogy a műszaki ajánlatunk hiányos (nem tartalmazott egy fontos kapcsolási rajzot), de nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, hanem érvénytelennek nyilvánította ajánlatunkat. Jogszerű volt-e a döntése?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések szerint – Kbt. 83.§-ának (2) bekezdése – ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította ahiánypótlás lehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, azösszes ajánlattevő számára azonos feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.