Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek úgy érdemes értelmeznie az általa kialakított műszaki tartalommal kapcsolatos elvárásokra érkezett ajánlatokat, hogy az érvénytelenséget csak abban az esetben állapítsa meg, amikor explicit módon az előírásokat nem teljesíti az ajánlott termék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] ...a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak.A későbbiekben az ajánlatkérő a döntésben is kitér arra, hogy az ajánlat érvénytelenségét nem az okozta, hogy a részletes költségvetés nem az általa kiadott mintán került benyújtásra, hanem az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti két jogeset tehát valóban átjárhatóságot biztosít az egyes részek között, és lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Termék eredetiségének igazolása

Kérdés: Eljárásokban tapasztaljuk, hogy a kiírók "a megajánlott termék eredetiségének igazolását" kérik. A szokásos módon benyújtott forgalmazási jogosultság, tanúsítványok, gyártói megfelelőségi nyilatkozatok nem elegendők a kiírók számára. Nem vagyunk gyártók, csak kizárólagos forgalmazók, számunkra nem egyértelmű, hogy mit értenek eredetiségen, és azt hogyan szükséges igazolni.
Részlet a válaszából: […] ...ha nem írta elő, mit kell pontosan benyújtani, akkor nem érvelhet azzal, hogy a meg nem határozott dokumentumot nem nyújtották be. Tehát érvénytelenségi ok nélkül marad, ha ő maga nem nézett utána, mit kérhet az ajánlattevőitől. Például szerencsejáték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Pontatlan meghatározások az ajánlattételi felhívásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ajánlattételi felhívásnak azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt, hogy lehetőleg minden, tartalommal bíró oldalt sorszámozzon? És ha nem sorszámoz, mert nincs rá "lehetősége", az milyen következménnyel jár a kiírás megfogalmazását alapul véve?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis, ha nincs lehetőség hiánypótlásra,vagy a formai, alaki hiányosságok nem pótolhatók, ez az értelmezési különbségaz ajánlat érvénytelenségét eredményezheti (formai hiba miatt). Abban az esetben, ha van lehetőség hiánypótlásra a formaihiányosságok tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.