Korábbi érvénytelen jelentkezést beadó csatlakozása a DBR-be

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben a részvételi szakaszban érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó jelentkező a DBR fennállása alatti időszakban a későbbiekben csatlakozhat-e újból a rendszerhez új részvételi jelentkezés benyújtásával? Például, ha a részvételi szakaszban nem volt referenciája, de a DBR kétéves fennállása alatt alkalmassá válik, nyújthat-e be újabb részvételi jelentkezést úgy, hogy a rendszer felállításakor kiadott összegezésben érvénytelen részvételi jelentkezőként szerepelt?
Részlet a válaszából: […] ...meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni.Nincs olyan általános érvénytelenséget okozó egyszeri sikertelen jelentkezés, amely meggátolná a további jelentkezését ugyanannak a gazdasági szereplőnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...A tartalmi követelmények bármelyikének figyelmen kívül hagyása jogi hibát, az alakszerűségi követelmény megsértése pedig egyenesen érvénytelenséget eredményez.A koronavírus-járvány a gazdasági társaságok egymás közötti kapcsolattartásában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges azonosítani a kapacitást biztosító szervezetet a gazdasági szereplők között, így ennek elmaradása véleményünk szerint érvénytelenséget eredményez a Kbt. 73. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján. A gazdasági szereplő rögzítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Ajánlati biztosíték utólagos benyújthatósága

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő felvilágosításkérés keretében kérdezi, hogy az ajánlati biztosíték milyen formában felel meg az előírásoknak, van-e lehetőség utólag benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmaradása olyan érvénytelenségi ok, amelyet nem lehet hiánypótolni. A Kbt. 73. §-a szerinti érvénytelenségi okok kifejezetten utalnak a be nem nyújtott, vagy az előírt összegnél kisebb mértékben rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti két jogeset tehát valóban átjárhatóságot biztosít az egyes részek között, és lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősült, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti érvek tartalmaznak újdonságot annak vonatkozásában, hogy a hiánypótlási határidő előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...azt a feltételt, amit az ajánlatkérő előírt, azzal a különbséggel, hogy nem "feltétel nélküli". A hiánypótlási szabályok – az érvénytelenségre vonatkozó szabályok figyelembevételével – nem akadályozzák a hiánypótlást.Érvénytelenséget az alábbi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén

Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Eljárás olvashatatlan ajánlat esetén

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az elektronikus ajánlat, melyet benyújtottunk, az ajánlatkérő által nem olvasható, de mi küldőként el tudjuk olvasni?
Részlet a válaszából: […] ...az előbbieknek megfelelően nem lehet minden esetben hiánypótlási körben megoldani, vannak esetek, amikor a hiányosság az ajánlat érvénytelenségéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Alkalmassági követelmény előírása nemzeti rezsimben

Kérdés: Kötelező-e alkalmassági követelményt előírnom nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...kizárni – Kbt. 116. §-ának (2) bekezdése.Saját eljárásrend esetében levonható az a következtetés, mely szerint, ha bizonyos érvénytelenségi ok csak alkalmassági követelmény előírása esetében alkalmazandó, akkor van lehetőség az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.
1
2
3