Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...pontok.Vitakérdés lehet, hogy egyáltalán szükséges-e olyan hiánypótlás kibocsátása, mely egyértelműen érvénytelen ajánlatok további érvénytelenségét eredményezi a közbeszerzési törvény 71. §-ának (8) bekezdése alapján. Véleményünk szerint attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Eljárás olvashatatlan ajánlat esetén

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az elektronikus ajánlat, melyet benyújtottunk, az ajánlatkérő által nem olvasható, de mi küldőként el tudjuk olvasni?
Részlet a válaszából: […] ...az előbbieknek megfelelően nem lehet minden esetben hiánypótlási körben megoldani, vannak esetek, amikor a hiányosság az ajánlat érvénytelenségéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően kell eldönteni, hogy az hiánypótoltatható-e – mint ahogyan arra a Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése is utal. Az érvénytelenség tehát akkor állapítható meg automatikusan a nem olvasható tartalom miatt, ha olyan – például a szakmai ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...visszautasítani a know-how-ra vonatkozó ajánlatkérői "ötletet". Az ajánlatban történő visszautasítás véleményünk szerint az ajánlat érvénytelenségéhez vezet, mivel a tárgyalás egy tartalmi elemének előzetes visszautasításával az ajánlat nem felel meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel fölötti gyakorlati időre vonatkozó megajánlás megadása ajánlati tartalomnak minősül, mely részvételi szakaszban a jelentkezés érvénytelenségéhez vezetett.A fenti két példa felhívja a figyelmet arra, hogy valóban nagyon sok a félreértés a szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

EDPD (EEKD) formátuma

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő hogy docx-formátumban készítsem el az ESPD-t, hiszen úgyis kinyomtatva kell benyújtani, a CD-re írt fájlt pedig inkább pdf-formátumban készíteném el?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótoltathat, ezt a "hiányt" azonban az ajánlattevő nem köteles hiánypótolni, ajánlata mégis érvényes marad.Ennek jogalapja az érvénytelenség szabályai között található alábbi, Kbt.-beli előírás:Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Aláíráshiány jogkövetkezménye

Kérdés: Be lehet úgy adni a dokumentumokat és a módosított tartalomjegyzéket, hogy hiányzik a szignó a lap alján?
Részlet a válaszából: […] ...A lap alján egyes ajánlatkérőktől megkövetelt szignó olyan formai követelmények tekinthető, melynek nemteljesítése nem eredményez érvénytelenséget. Ennek jogalapja az érvénytelenségi okok alábbi megfogalmazása:Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése.A felolvasólaptól tehát nem tekinthet el az ajánlatkérő, az az ajánlat része, mely nem formai kérdés, azaz hiánya érvénytelenséget okoz, tekintettel a törvény 66. §-ának (5) bekezdésére. A hiányosság azonban nem olyan típusú, amely ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat nem felel meg a Kbt. 80. §-ában meghatározott formai követelményének, azonban ezt lerontja a közbeszerzési törvény azon, érvénytelenségre vonatkozó szabálya, mely lehetővé teszi a formai követelményektől történő eltekintést. Amennyiben nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Hiánypótlás elmulasztásának következménye

Kérdés: Ha nem teljesítem a hiánypótlást, az ajánlatom automatikusan érvénytelen lesz, vagy ennek ellenére elbírálja azt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.A hiánypótlás nem teljesítése tehát nem eredményez érvénytelenséget, hanem az eredeti ajánlat figyelembevételét teszi lehetővé, melynek tartalma alapján dönthet az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
1
2
3