Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő egy meghatározott okból nyilvánította érvénytelenné az ajánlatot, de a másik ajánlattevő véleménye szerint egy másik érvénytelenségi ok is fennáll, amely "minőségi többlet"-et jelentene az érvénytelenségi okok között. Ilyen pl. a kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősült, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti érvek tartalmaznak újdonságot annak vonatkozásában, hogy a hiánypótlási határidő előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozati elv alapján csupán ellenőrzi az ajánlatokat, azaz az azokban tett nyilatkozatok alapján ítéli meg az ajánlat érvényességét-érvénytelenségét, illetve azt, hogy az ajánlattevő nem áll-e kizáró ok hatálya alatt;– 2. lépésként elvégzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...elvárás előírása esetén -tegyék egyértelművé, hogy az ajánlatkérő által előírt minimumot el nem érőmegajánlás az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.9. Amennyiben az ajánlatkérő nem tartja elfogadhatónak azirreális kötelezettségvállalásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.