Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...szempont esetében mégis van két lehetőség a szakember lecserélésére. Mindkét lehetőség lényege, hogy az ajánlattal szemben egy-egy érvénytelenségi ok állna fenn, de az ajánlat érvényességének biztosítása érdekében nyílik mód arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet a válaszából: […] ...döntés meghozatalára, hiszen az ajánlatkérő maga vállalja, hogy minden dokumentumot megvizsgál, és minden ajánlattevő vonatkozásában érvénytelenséget vizsgál, hiánypótoltat stb., azaz a bírálati eljárási cselekményeket elvégzi. A 69. § arra ad lehetőséget, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a Kbt. 69. § (6) bekezdés szerint az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerét figyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többi ajánlat egymáshoz viszonyított sorrendje egyébként nem változna. Ez utóbbira egyébiránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel fölötti gyakorlati időre vonatkozó megajánlás megadása ajánlati tartalomnak minősül, mely részvételi szakaszban a jelentkezés érvénytelenségéhez vezetett.A fenti két példa felhívja a figyelmet arra, hogy valóban nagyon sok a félreértés a szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

ESPD (EEKD) szerinti részletes információk kezelése

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlatom, ha az ajánlatkérő részletes információk megadását írja elő, amit ajánlattevőként kitöltök? És mi a helyzet akkor, ha emellett a tételes igazolásokat is csatolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része szerinti esetben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívásának megfelelően járt el, ajánlata emiatt nem lehet érvénytelenAz igazolások csatolása esetében a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése az irányadó. Ennek megfelelően az eljárás eredményéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlási jogintézmény célja és rendeltetése, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenséget eredményező hibáját vagy hiányosságát hiánypótlás útján kiküszöbölje az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező.Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozati elv alapján csupán ellenőrzi az ajánlatokat, azaz az azokban tett nyilatkozatok alapján ítéli meg az ajánlat érvényességét-érvénytelenségét, illetve azt, hogy az ajánlattevő nem áll-e kizáró ok hatálya alatt;– 2. lépésként elvégzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kizárt ajánlat bírálata

Kérdés: Szükséges-e a továbbiakban bírálnom a kizárt ajánlatot, ha például aránytalanul alacsony az ár?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott értékelési szempontok egyike szerint alegkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.Az aránytalanul alacsony ár az ajánlat érvénytelenségéteredményezi, azaz nem az ajánlattevő kizárásához vezet, hanem közvetlenérvénytelenné nyilvánításához....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.