Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött. A kizáró ok fennállása az ajánlatok érvénytelenségét eredményezi.Amennyiben az ajánlatkérő a bírálat során, pl. cég­okmányok ellenőrzése alapján azt észleli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok közül a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontját megsértette az ajánlattevő, melyet nem is kifogásol. Összességében az érvénytelenségi okok közül szükségtelen volt azokat is felsorolni, amelyeket az ajánlattevő teljesített a hiánypótlás során....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás későn benyújtott ajánlat kontextusában

Kérdés: Ha késve nyújtom be az ajánlatot, figyelembe lehet-e venni úgy, hogy ennek ellenére igazoltam az alkalmasságomat, csak későn?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a későn benyújtott ajánlat a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdésének a) pontja értelmében érvénytelenséget eredményez. A rendelkezés alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...nem hívott fel a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására. Ennek következtében az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége mellett sem tudott megfelelni annak az előírásnak, hogy csak olyan ajánlattevő nyilvánítható az eljárás nyertesének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti két jogeset tehát valóban átjárhatóságot biztosít az egyes részek között, és lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése szerint az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerét figyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többi ajánlat egymáshoz viszonyított sorrendje egyébként nem változna.A Kbt. 69. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozati elv alapján csupán ellenőrzi az ajánlatokat, azaz az azokban tett nyilatkozatok alapján ítéli meg az ajánlat érvényességét-érvénytelenségét, illetve azt, hogy az ajánlattevő nem áll-e kizáró ok hatálya alatt;– 2. lépésként elvégzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] ...és melyek nem, azaz melyek minősülnek "helyből érvénytelennek". Ez utóbbi kategóriába soroljuk azokat az ajánlatokat, amelyek olyan érvénytelenségi hibában szenvednek, amelyek sem hiánypótlással, sem felvilágosításkérés során nem orvosolhatók, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.