Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezenfelül a (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig – jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...nem hívott fel a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására. Ennek következtében az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége mellett sem tudott megfelelni annak az előírásnak, hogy csak olyan ajánlattevő nyilvánítható az eljárás nyertesének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti két jogeset tehát valóban átjárhatóságot biztosít az egyes részek között, és lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...során az önálló eljárási szabályok kialakításához, mely szerint az ajánlatkérő a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 73. § (2) és (3) bekezdése szerinti okokat jogosult előírni azzal, hogy a 73. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a Kbt. 69. § (6) bekezdés szerint az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerét figyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többi ajánlat egymáshoz viszonyított sorrendje egyébként nem változna. Ez utóbbira egyébiránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel fölötti gyakorlati időre vonatkozó megajánlás megadása ajánlati tartalomnak minősül, mely részvételi szakaszban a jelentkezés érvénytelenségéhez vezetett.A fenti két példa felhívja a figyelmet arra, hogy valóban nagyon sok a félreértés a szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha nem nyújtottak be regisztrációs kérelmet.A Kbt. a két alábbi érvénytelenségi ok alkalmazását nem írja elő elektronikus licit során. A határidőn túl benyújtott ajánlat a licit során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...követő naptól számított tizedik napon belül.A (3) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...belül kezdeményezheti.Ha a DB a 127. § (1) bekezdése szerinti jogsértést, azaz a Kbt. mellőzését állapítja meg, akkor a szerződés érvénytelensége kapcsán jogorvoslati eljárás kezdeményezhet a DB az alábbiak szerint.Ha az ügy érdemében hozott határozatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
2
3