Alkalmassági követelmény előírása nemzeti rezsimben

Kérdés: Kötelező-e alkalmassági követelményt előírnom nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...kizárni – Kbt. 116. §-ának (2) bekezdése.Saját eljárásrend esetében levonható az a következtetés, mely szerint, ha bizonyos érvénytelenségi ok csak alkalmassági követelmény előírása esetében alkalmazandó, akkor van lehetőség az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozati elv alapján csupán ellenőrzi az ajánlatokat, azaz az azokban tett nyilatkozatok alapján ítéli meg az ajánlat érvényességét-érvénytelenségét, illetve azt, hogy az ajánlattevő nem áll-e kizáró ok hatálya alatt;– 2. lépésként elvégzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a törvény 74. § (1) és (3) bekezdései szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 74. § (2) bekezdése szerinti okokat jogosult elő­írni azzal, hogy a 74. § (1) bekezdés d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...24. §-ának (3) bekezdése.A korábbi szabályozás objektív volt, azaz a tény­állási feltételek megvalósulása attól függetlenül érvénytelenséget eredményezett, hogy az érintett szervezet, személy által való közreműködésből származott-e előny, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.