Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...tagja vagy a tagok mindegyike terjeszthet elő.A kérdés azonban arra is vonatkozik, hogy egyáltalán van-e ügyfélképessége a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítására irányuló jogorvoslati eljárásban egy olyan piaci szereplőnek, amely a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem lesz külön kérelmi elemként azonosítva, mert később érkezett a jogorvoslati fórumhoz az információ.Ha azonban az ajánlattevő több érvénytelenségi okot is felsorol, majd még alapelvi sérelmet is feltételez, amely ötletek egymással akár konkurálhatnak is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...szerint járt el. Azaz olyan hiányosságot észlelt, mely esetünkben a 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik, mely önmagában érvénytelenségi ok.A Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontja alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Döntőbizottsági hatáskör szerződés teljesítése vonatkozásában védelmi beszerzés esetén

Kérdés: Védelmi beszerzés esetében a szerződésteljesítés vonatkozásában van-e hatásköre a Közbeszerzési Döntőbizottságnak?
Részlet a válaszából: […] ...ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása.A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a szerződés érvénytelenségének megállapítása is, mely a Kbt. 137. §-ára utal, nem említve a védelmi beszerzéseket.A Kbt. 137. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatot tenni arról, hogy miből adódhat az eltérés. Ezt még javasolt akkor megtenni, amikor az összegezés megállapítja az érvénytelenséget és a hamis adatszolgáltatást. Amennyiben az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérdez rá az eltérésre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...belül kezdeményezheti.Ha a DB a 127. § (1) bekezdése szerinti jogsértést, azaz a Kbt. mellőzését állapítja meg, akkor a szerződés érvénytelensége kapcsán jogorvoslati eljárás kezdeményezhet a DB az alábbiak szerint.Ha az ügy érdemében hozott határozatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hivatkozott 88. § (1) bekezdés b) pontja megállapítjaaz ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatos ajánlatkérői előírásoknemteljesítésének jogkövetkezményét. A jogkövetkezmény, amit szankciónak istekinthetünk rendkívül súlyos, hiszen a benyújtott ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezheti az érintettet olyan iratváltozatelkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot."Szigorúbbá váltak a szerződés érvénytelenségénekkimondásával kapcsolatos szabályok annak következtében, hogy a módosítással aKbt. 340/A. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.