Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Hatóság elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;– a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv;– a Magyar Államkincstár;– az alapvető jogok biztosa;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) pont: az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...információkat,dokumentumokat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nemrendelkezik, a Közbeszerzési Hatóság, vagy önkormányzati intézmény esetén afenntartó honlapján közzétenni:– a közbeszerzési tervet, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője,a társadalombiztosítási költségvetési szerv;– az országos kisebbségi önkormányzat, az országoskisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;– a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...szerv,– az elkülönített állami pénzalap kezelője, atársadalombiztosítási költségvetési szerv;– az országos kisebbségi önkormányzat, az országoskisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;– a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.