Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. eredménytelenségi okai – 76. § (1) bekezdés a)-f) pontok – elsősorban az ajánlattevők aktív vagy nem aktív magatartására, mint eredménytelenségi okra vonatkoznak. Kivétel ebből a g) pont, mely eredménytelenné nyilvánítás a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Ajánlati felhívás visszavonhatósága

Kérdés: Hány alkalommal lehet visszavonni egy ajánlati felhívást? Mi a helyzet akkor, ha a felhívás visszavonása után még eredménytelenné is nyilvánítja az eljárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Egy adott ajánlati felhívást csak egy alkalommal lehet visszavonni. Megtörténhet, hogy az ajánlatkérő nem tette időben közzé a felhívás visszavonását, ezért az értékelés szakaszában kénytelen eredménytelennek nyilvánítani az eljárását. Ez azonban saját hibájának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat azonos összegben tartalmazza;– az ajánlatok bírálati szempontja az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a90. § (2) bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg.Esetünkben az a) pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett és több kérdést tartalmaz, ezértkérdésenként adjuk meg a választ.A kérdés első része vonatkozásában: részajánlattételmegengedése esetén, a Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek meg kell jelölnie az ajánlati felhívásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Ún. érdemi változtatásnak számító mennyiség

Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (2) bekezdésének a) pontja szerint azajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkoralkalmazhat, ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd aközbeszerzési törvény 92. §-ának b) vagy c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] ...azonos összegben tartalmazza, illetve– az ajánlatok bírálati szempontja az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat aközbeszerzési törvény 90. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával sem állapíthatómeg.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – kérdésben is utalt – 300. §-ának (1) bekezdése szerint,ha a 299. § (1) bekezdésének b) (ajánlati felhívás) pontja vagy (2)bekezdésének a) pontja (hirdetmény) szerinti esetben nem nyújtott be legalábbhárom ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...rezsimben lehetővé teszinyílt eljárás keretében tárgyalás kezdeményezését, amelynek feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett- az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban

Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. közösségi értékhatárokat elérő értékű, nyíltközbeszerzési eljárásokra vonatkozó 92. §-ának a)-g) pontjai alapján akkoreredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-eaz ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek.A Kbt. 88. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
2