Nyilatkozat összeférhetetlenségről

Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségi szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza.A szabályok összetettek ugyan, de kellően részletesek és összefüggéseikben értelmezhetők.Mindenekelőtt előrebocsátjuk, hogy az összeférhetetlenség jogintézményének az a célja, hogy a verseny tisztaságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...koncesszióra is, biztosítva ezáltal az uniós szabályoknak megfelelő, lehető legrugalmasabb eljárás szélesebb körű alkalmazását;– az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése. Ez alól csak a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet leegyszerűsítette az ajánlatkérő kötelezettségeit, hiszen a hatályos közbeszerzési törvény nem teszi kötelezővé a kizáró okok előírását, amikor az alábbiak szerint fogalmaz:Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Részajánlattétel az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új törvény szerint lesz-e lehetőség részajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] ...sőt a szabályozás továbbra is körülhatárolja azajánlatkérő kötelezettségét a témában. Az új Kbt. 46. §-ának (3) bekezdéseszerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból,hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Bírálati szempontok kiválasztása

Kérdés: Az új Kbt. alapján hogyan választhatók ki a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] A Kbt 57. §-ának (1) bekezdésében az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlatok bírálati szempontját, amely szempont lehet legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.