Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)-(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] Kérdésünk az, hogy be kell-e nyújtani az új szabályozás szerint a közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot, vagy elegendő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozni ebben a körben?A kérdés megválaszolása kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után

Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, és lehetőséget biztosít az elektronikus másolattal kapcsolatos jogszabályi feltételek ismertetésére.A Kbt. az alábbiak szerint fogalmaz, amikor a papíralapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példány benyújtását teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Fordítás csatolásának elmulasztása

Kérdés: Ha az idegen nyelvű dokumentumról elfelejtettünk fordítást csatolni, ez pótolható hiánynak minősül?
Részlet a válaszából: […]  A hiánypótlásra vonatkozó szabályok az utóbbi két évbenlényegesen liberálisabbak lettek, azaz ma már nem csak a teljes mértékbenhiányzó dokumentum csatolható. A fordítás csatolása ebben az esetben még aszigorúbb megközelítés szerint is hiánypótolható lett volna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ismeretének hiánya sajnos nem mentesít a hátrányoskövetkezmények alól. (Ez jogrendszerünk valamenynyi jogágában szinteáltalánosnak tekinthető elv.) Sajnos gyakori, hogy az ajánlatkérő nem teszlehetővé hiánypótlást, amely több, a kérdésben szereplőhöz hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.