Szerződéskötés lehetősége kizárólag becsült értéket meghaladó ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban négy ajánlattevőnek küldött ajánlattételi felhívást, tekintettel arra, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás becsült értéke 17,4 millió forint volt – ami az előző évi azonos szolgáltatás tényleges költségek alapján került meghatározásra –, azonban a beérkező érvényes ajánlatok mindegyike meghaladta a 18 millió forintot, és a szükséges fedezet egyébként ajánlatkérő általi kiegészítéssel biztosítható? Köthető a nyertessel ilyen esetben szerződés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az ajánlatkérő hibásan határozta meg a beszerzés becsült értékét. Ezt a helyzetet azonban nem lehet kezelni a közbeszerzési értékhatár negligálásával. Amennyiben négy ajánlattevő meghívására csak 18 millió forintot el nem érő becsült értékű beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 69. §-a a bírálati cselekmények menetét, sorrendjét határozza meg.Ennek alapján elsőként az ajánlatkérő azt köteles megállapítani a törvény 69. §-ának (2) bekezdése szerint, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Értékhatárt meghaladó ajánlat a Kbt. 122/A. §-a szerint lefolytatott eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő piackutatási jelleggel három ajánlatot kért be a közbeszerzés megindítása előtt. Mindegyik ajánlat 25 millió forint alatt volt. Erre tekintettel a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást folytatta le, három kkv-tól kért be ajánlatot. Az egyik ajánlattevő 26 millió forint értékű ajánlatot tett. Lehet-e ezt az ajánlatot érvényteleníteni a magas ár miatt? Vagy eleve elő kellett volna írni, hogy ha valamelyik ajánlat ajánlati ára meghaladja a 25 millió forintot, akkor az érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség az eljárás jogszerűen eredményes befejezésére.Ezt az anomáliát észlelte a jogalkotó is, és az előkészítés alatt álló új Kbt.-ben már lehetővé fogja tenni – a tervek szerint –, hogy az értékhatárnál magasabb árat tartalmazó ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.