11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás
Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
2. cikk / 11 Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában az ESPD mellett kérhető nyilatkozat
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, ha nem határozunk meg keretszámot, a részvételi szakaszban (uniós eljárás) az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése kötelező a kizáró okok tekintetében, a részletes igazolások, nyilatkozatok majd az ajánlattételi szakaszban, a sorrend megállapítása után kérhetők az ajánlattevőtől/ajánlattevőktől. A részvételi szakaszban kérhető-e az az egyszerű nyilatkozat, hogy a részvételre jelentkező a teljesítéshez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót, vagy ez is csak az ajánlattételi szakaszban kérhető a sorrend megállapítása után? Véleményünk szerint a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat kérhető már az ESPD mellett. Ez egyben egyértelművé teszi a kapacitást biztosító szervezetet is, melynek beillesztésére az ESPD-ben nincs hely. Jól értelmezzük a törvényt?
3. cikk / 11 ESPD minősített ajánlattevő általi kitöltése
Kérdés: Minősített ajánlattevő eltekinthet az ESPD kitöltésétől? Vagy vannak számára is kötelező részek?
4. cikk / 11 Felmondás, elállás a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
5. cikk / 11 Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
6. cikk / 11 Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint
Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
7. cikk / 11 Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél
Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
8. cikk / 11 Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása az új Kbt. rendelkezései szerint
Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)
9. cikk / 11 Alkalmassági követelménynek megfelelés a szerződés teljesítésének időszakában
Kérdés: Többéves szerződést kötöttünk a kiíróval. A szerződés teljesítését követő második évben a mérlegünk negatív lett. Van-e ennek kihatása az adott közbeszerzési eljárásra?
10. cikk / 11 Régi Kbt. szabályainak alkalmazása alvállalkozói kifizetésekre
Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?