Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] A GVH közbeszerzésikartell-táblázata sajnálatos módon nem teljes értékű, mivel nem minden, a Tpvt. 11. §-ának megsértésével kapcsolatos esetkört tartalmazza, tekintettel arra, hogy a korábbiakban az érintett kizáró ok szűkebb értelemmel (tartalommal) bírt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 143. §-ában meghatározott esetek a közbeszerzési szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos, a szerződés közbeszerzési jellegéből következő lehetőségek, illetve adott esetben kötelezettségek. A Kbt. nyitva hagyja azt a kérdést, hogy rendes, azaz felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Kikerülés a köztartozásmentes adatbázisból a szerződés teljesítésének folyamatában

Kérdés: A közbeszerzési eljárással megkötött szerződésünk szerint az eladó megkezdte a szállítást. A kifizetéskor ellenőriztük a NAV köztartozásmentes adatbázisát, nem található már benne. Mi a teendő? Ha igazolást nyer, hogy adóhátraléka, köztartozása van, akkor mi történik a szerződéssel? Felmondhatjuk, és az eljárásban soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződhetünk? Hirdetményt kell közzétennünk?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eladó nem található a köztartozásmentes adatbázisban, mindez nem jelenti azt, hogy az ajánlattevőnek köztartozása lenne. Az ajánlatkérő első feladata az ajánlattevői és az alvállalkozói teljesítés elhatárolása mellett, hogy felhívja az ajánlattevő figyelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Alkalmassági követelménynek megfelelés a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Többéves szerződést kötöttünk a kiíróval. A szerződés teljesítését követő második évben a mérlegünk negatív lett. Van-e ennek kihatása az adott közbeszerzési eljárásra?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági követelményeknek való megfelelést az eljárás során köteles az ajánlatkérő vizsgálni. A szerződés teljesítése során az alkalmassági követelménynek való megfelelés miatt az ajánlatkérő nem szüntetheti meg egyoldalúan a szerződést, erre egyedül ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a 29/2004. IM rendelet 1-4. §-ai adják meg.A rendelet szerint a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában (amely jogszabályhely azt tartalmazza, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.