Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlat alapján történik a kapacitást biztosító szervezet kizáró okok hatálya alá tartozásának vizsgálata a bírálat első szakaszában. Ekkor vizsgálja meg az ajánlatkérő azt, hogy az egységes európai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályokat a Kbt. 71. §-a tartalmazza. A kérdés szempontjából releváns rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében

Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] Két kizáró ok érinti a hamis nyilatkozat kérdését, ezeket a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és i) pontjaiban találjuk meg az alábbiak szerint:– korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozó megnevezésének következménye

Kérdés: Érdemben hogyan hat ki az ajánlattevőre, ha kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót nevezett meg az ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia arról, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtania, ha az ajánlatkérő nem írta elő, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Eljárásfajták mikro- és kisvállalkozásoknak

Kérdés: Az új Kbt.-ben van-e olyan eljárásfajta, amely a mikro- és kisvállalkozások számára kedvezőbb, mint a korábbi jogszabály szerinti eljárások?
Részlet a válaszából: […] A kkv-k számára valójában hasonló lehetőségeket biztosítanak az új szabályok, mint a korábbiak, bár az alacsonyabb értékű, az ajánlattevőket közvetlen módon megszólító eljárástípus értékhatára áru és szolgáltatás esetében 18 millió forintra, míg építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...címéről (székhelyéről, lakóhelyéről),valamint az ilyen eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.Az új Kbt. – hatálybalépéséről szóló rendelkezése alapján -a 2009. április 1-je után megkezdett eljárásokra vonatkozik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Szolgáltatási tevékenység évenkénti pályáztatása

Kérdés: Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk (minden városban van hivatalunk), és a takarítási szolgáltatást két éve megpályáztattuk. A pályázat alapján az összes hivatalnak egy takarítócég végzi a szolgáltatást. Eddig a munkájukkal meg vagyunk elégedve. Kérdésünk, hogy minden évben kell-e hirdetni, pályázatot kell-e kiírni a szolgáltatás elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a szerződés megszűnt a felek között, és atakarítási szolgáltatásra változatlanul szükség van, akkor az új Kbt. szabályaiszerint kell közbeszerzési eljárást lefolytatni (a tervezett szerződés értékealapján meghatározott eljárásrendben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját kell érteni. Ebből következően a Kbt. hatálybalépése után megindított közbeszerzési eljárásokra teljes körűen az új Kbt. szabályait kell alkalmazni. A Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján valóban csak a munkaszerződés, a közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Támogatás fogalmának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a támogatás Kbt.-beli fogalmát, az mennyiben tér el a korábbi rendelkezésektől?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik, hiszen tartalmát tekintve más és más fogalomként szerepelt a régi Kbt.-ben – illetve annak módosításaiban -, az új Kbt. pedig a korábbi meghatározástól úgyszintén eltérő meghatározást használ.A régi Kbt. az 1999. évi módosítása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.