Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...általános információkat, egy része pedig akár szenzitív információkat is tartalmazhat. A gyártói adatlap tehát önmagában nem lehet üzleti titok tárgya, hanem lehet benne olyan tartalmi elem, ami miatt a gyártói adatlapot az ajánlatkérő elkülönített módon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] ...kell lennie a közbeszerzési törvény 83. §-ában megfogalmazottakra. Ennek értelmében tehát nem feltétlenül minősül minden üzleti titoknak, melyet az ajánlattevő annak jelöl. Üzleti titoknak 2013. július 1-je óta azon információ számít, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
Részlet a válaszából: […] ...információk, melyek kérése akár az ajánlattétel negligálásával is járhat, hiszen az ajánlattevők bizalom hiányában nem vállalják az üzleti titok "kijutásának" kockázatát.A 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 55. cikke értelmében, ha egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Aláírási címpéldány üzleti titokká minősítése

Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?
Részlet a válaszából: […] ...és ellenőrizni kívánja az aláírásokat az ajánlatban. Mivelfeltételezhetően az ajánlattevő elkülönített módon üzleti titokká nyilvánítottaaz aláírási címpéldányt vagy címpéldányokat, a kérdés releváns. Amennyiben a Kbt. szabályából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titokra vonatkozó szabályok korlátokat állítanakaz üzleti titok közbeszerzésen belül történő értelmezésére. Ennek megfelelőentehát a szerződés tartalma eleve nem lehet általában üzleti titok tárgya,melynek korlátai az alábbiakban olvashatók:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvény 66. és a 67.§-ában meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő(alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyárakell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Versenysemlegesség sérelme

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az ajánlattevő neve nem minősülhetüzleti titoknak, így az ajánlatkérőnek jogában áll közölni azt a többiajánlattevővel. Akár a tájékoztató levélen az összes érintett ajánlattevő nevétis megjelenítheti, mindez nem ütközik a törvény alapelveibe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.