Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a betekintés körében nem lehetséges.Mivel a felvilágosításkérésre a 80. § (4) bekezdése szerint van lehetőség, és az üzleti titok feloldásáról is köteles az ajánlatkérő tájékoztatást nyújtani, így véleményünk szerint az újabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ügyfeleknek. Az eljárási iratokba történő betekintés is korlátozott az ügyfelek részére a Kbt. 162. § szabályai alapján, ahol az üzleti titok védelmére hivatkozással korlátozható az iratbetekintés, melyhez minden esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kommunikációs formák ajánlatkérő és ajánlattevő között

Kérdés: Lehetséges-e közvetlen – például telefonos – kommunikáció egy adott eljárásban az ajánlattevő és az ajánlatkérő között? Kérhet-e az ajánlattevő iratbetekintést az ajánlattételi határidőt megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...rendezi, mely szerint az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)–(3) bekezdés körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...továbbiakban az eljárás során;– az utóbbi időben elterjedt azon ajánlattevői gyakorlatra tekintettel, amely túl szélesen értelmezte az üzleti titoknak nyilvánítás lehetőségét, a módosítás egyértelművé teszi, hogy közbeszerzési eljárásokban is kizárólag olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdései szerinti érvénytelenségiokokat köteles, a 74. § (2) bekezdése szerinti okokat jogosult előírni.A nyilvánosságra, üzleti titok védelmére, iratbetekintésre,tájékoztatásra vonatkozó szabályok pedig megfelelően alkalmazandók a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 337. § (2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező- az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerintiszemélyek iratbetekintési jogának kizárását vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Betekintés kizárt ajánlattevő ajánlatába

Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlattevő ajánlata elkésett, így kizárták, nem isbontották fel ajánlatát. Induljunk ki abból, hogy ki minősül ajánlattevőnek aKbt. 4. §-a szerint.Ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.